Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
ritán munkatársa — igaz, a színészet féltéséből fakadóan - 1915 tavaszán még így értékelte a mozit: „Mert mire jó a mozi? Semmi másra minthogy a spekuláns üzérkedők zsebeit megtöltse, a szegényebb osztály hadisegélyeit a vállalkozóhoz vándoroltassa." Három évvel később ugyanez az újság már dicsérte a Bárányi vezette mozit, amely „elsőrangú nívóra" emelkedett, s azt sürgette már, hogy legyen Szolnokon egyszerre mozi is meg színház is, mondván: „Szolnok város oly tekintélyes műpártoló közönséggel rendelkezik, hogy ez a közönség nemcsak a színházat, de a mozi nézőterét is képes esténként megtölteni." 13 A színházban az első háborús évad 1915. április 3-án kezdődött. Marihazy Miklós 30 tagú társulata — élén még mindig Turchányi Olga primadonnával, a direktor feleségével - a szokásos, főleg operettekből álló repertoárral és váltakozó közönségsikerrel folytatta működését. A leleményes igazgató most is — érzékelve az érdeklődés csappanását — neves vendégszínészek meghívásával operált. Gaál Gyula, Pethes Imre, Beregi Oszkár a Nemzeti Színházból, Gombaszögi Frida a Magyar Színházból, Nyarai Antal a Király Színházból lépett fel a szolnoki színház színpadán. Fellépésük rangosabb darabok színre hozatalát is jelentette, így a Cyránót, a Madarászt, a Nebáncsvirágot, A dolovai nábob leányát láthatta velük a közönség. 15 Az 1916-os tavaszi évadon 30 előadásra hirdetett bérletet Marihazy Miklós. Ezek zöme ismét zenés játék volt, de előadták a Cyránót, a Revizort, a Zalameai bírót, a Hamletet és a Kölcsönkért kastélyt is. Az utóbbi három címszerepében ismét a jászberényi születésű neves színészt, Pethes Imrét láthatta a szolnoki közönség, amely Király Ernőnek, a Király Színházból jött vendégszínésznek is négy estén át tapsolt. 16 Az évad vége felé Marihazy ismét nagyágyúkat dobott be. A tékozló fiúban Csillag Teréz, Hegedűs Gyula, Paulay Erzsi, Kürthy György a Nemzeti Színház művészei léptek fel. Az igazgató műérzékét dicséri, hogy a zongora mellett Dohnányi Ernő, a Magyarországra nem sokkal előbb hazatért zongoraművész ült. Nem csodálhatjuk, hogy a közönség a 100 %-kal felemelt helyárakat is szívesen megfizette. 17 Kevéssel később a Madarászban, a Ripp van Winklében és a Sárga csikóban Halmos Gyulát, az Operaház baritonját, megyénk szülöttét üdvözölhette a közönség. 18 1917-ben újra Mariházyék kapták meg — további három évre - a szolnoki játékjogot. Az őszi évadban Marihazy a kecskeméti 94. gyalogezred 18 tagú zenekarával „erősített". Gábor József vendégszereplésével a Három a kislány, Lavotta szerelme került színre, s bemutatták a Liliomfit is. Új primadonnát is láthatott az M. Turchányi Olgát lassan unni kezdő közönség Réthy Margit személyében. Az utolsó heteket már állandó műsorváltozás jellemezte. A színészeket egymás után verte le a hűléses betegség. 13 Uo. 1915. október 31.; 1918. április 14. 14 Uo. 1915. március 21.; 1915. április 11.; 1915. április 25. 15 Uo. 1915. május 9.; 1915. május 23.; 1915. június 6.; 1915. április 18. 16 Uo. 1916. április 30. 17 Uo. 1916. június 11. 18 Uo. 1916. június 18. 1 Uo. 1917. július 5.; 1917. szeptember 2.; 1917. október 7.; 1917. október 14. 96
