Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

kímélet nélkül kitelepített családok kétségbeesését, s nem utolsó sorban a hajszás üzemek mélyén készülődő s alig néhány héttel később ki is robbanó országos sztrájkot. Műsoros rendezvények, műkedvelő előadások Már az eddigiekből is kitűnt, hogy az un. „tiszta profilú" zenei rendezvények ezekben a nehéz esztendőkben viszonylag ritkák voltak, hiszen éppen a jótékony cél miatt egyszerre többféle ízlésű, érdeklődésű, sőt műveltségű közönség igényeit kellett kielégíteniök. Ez, a több művészeti ágat elegyítő előadásos műfaj volt a jellemző az önképzőköri és egyéb öntevékeny produkciókra is. Az előzőekhez kapcsolta őket a jobbára azonos - tehát jótékonysági- célkitűzés, valamint a város közönsége iránti nyitottság is. Az alig négy éves múltra visszatekintő Felsőkereskedelmi Iskola Hieronymi önképzőkörének 1915. március 15-i programdús ünnepségén az a Schwartz Árpád volt az ünnepi szónok, aki később Szélpál Árpád néven vonult be a magyar irodalom és fotográfia történetébe.

9 Az iskola keretében működő női kereskedelmi szaktanfolyam ugyanezen év november 21-én a hadbavonultak gyermekeinek téli ruhával való ellátása érdekében tartott nagysikerű hangversenyt. A Főgimnázium növendékei pedig utolsó hagyományos tavaszi hangversenyüket 1918. április 27-én rendezték meg. A háború utolsó évében a feministák is akcióba léptek: 1918. február 4-én művészi hangversenyt rendeztek a háborús anya- és csecsemővé delem javára. A hangversenyen, amelyen Medek Anna operaénekes, Koncz János hegedű-, és Dienzl Oszkár zongoraművész lépett fel, dr. Papp Illésné prológját Ódry Árpád, a Nemzeti Színház tagja mondta el. Színház - mozi Első látásra nyilván önkényesnek tűnik a két műfaj összekapcsolása. Nem feledhetjük azonban, hogy a tárgyalt időszakban a Színpártoló Egyesület és a mozibérlők közötti régebbi megállapodás értelmében az új színházépület adott otthont a színi évad kivételével a mozinak is. Az is tény, hogy a mozi a színház tavaszi-őszi két-három hónapos évadjai között is megtartotta vonzáskörében a szolnoki közönséget, így odaszoktatta azt a színház épületéhez. Mivel pedig publikuma a város valamennyi néposztályából, rétegéből került ki, közművelődési szerepét sem becsülhetjük alá. Hétköznap három, vasárnap négy előadás jobbára telt házak előtt ment, így elég nagy tömeg ismerkedett meg pl. Sienkiewicz Quo vadis-ával, vagy Arany Tetemrehívás c. balladájából készült 5 részes filmmel. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a vetítések zömét nem a tömegszórakoztatást célzó filmek alkották. A Haladás c. szobioki lap pu9 Uo. 1915. március 14. 10

Uo. 1915. november 14. 11 Uo. 1918. április 14. 12

Uo. 1918. januái 27.; 1918. február 10. 95