Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.

Megjegyzendő még, hogy Hajóson helynévi anyagban fennmaradt a „tanítók földje" elnevezés, amely a község határában a legjobb minőségű földek közé tartozott. Az iskolaszékek törvényileg biztosított joga volt, hogy első fokon állást foglaljon a tanítók fegyelmi ügyeiben, a szülőkkel és gyerekeikkel kialakult konfliktusokban. A jegyzőkönyvek 9 esettel foglalkoznak részletekbe menően, ezen túl több aprócseprő üggyel foglalkozó bejegyzés van még a jegyzőkönyvekben. Az esetek egyenletesen oszlanak meg a három jegyzőkönyvben. A 9 eset főszereplői közül több olyan tanító akad, akinek ügye visszatérő téma az üléseken. A férfiakból álló testületek szigorúbb szemmel figyelték a tanítónők működését, mint a férfiakét, hiszen 9 eset közül csak 4 alkalommal volt férfi az ügy alanya, pedig a tantestületekben a férfiak voltak többen. A panaszok többségét a múlt század utolsó és e század első éveiben tárgyalták, s erre a testületek ez irányú aktivitásán, illetve passzivitásán kívül nincs más magyarázat. Esetenként érezhető, hogy a megtárgyalandó fegyelmi ügy tulajdonképpen csak ürügy, inkább a kiéleződő személyes ellentétek ilyen módon való kinyilvánítása-kinyilvánulása az első számú cél. A plébános és a tanító, szülő és tanító, tanító és tanító közötti személyes ellentétek fejeződnek ki ebben a formában. Az ügyek egy részében a kegyetlenkedő, verekedős tanító ellen emelt panaszt tárgyalta meg a testület. Többször előfordult, hogy valamelyik iskolaszéki tagot, illetve gyeremkét érte a sérelem, s akkor élve tagsági jogával, előterjesztette panaszát. Sokszor emellé alátámasztásul mások panaszát is elmondta az érdekelt. Az esetek túlnyomó többsége súlyosabb vétséget vagy egyéb morális problémát takart. Ilyenkor 20 , . , , Harmath Lajosne nyugalmazott hajósi tamtono közlése alapján. 21 , Részlet az 1891. február 21-én Nemesnád udvaron tartott ülés jegyzőkönyvéből: „Kirschner Gáspár panaszolja, hogy Magdolna nevű lányát Drach Ferenc tanító annyira megverte, hogy alfelén kék foltok voltak, miért is a lány iskolába menni nem akart. Anyja kérte a tanítót, hogy ne büntesse, az meg csakazértis." - Nevezett tanító ellen a szülők egész sora emelt panaszt. Kezdetben a plébános védelmébe vette, de az iskolaszéki tagok felháborodása nyomán a tanító eltávolítása érdekében tett lépéseket 22 Nehany példa: - Túrkevei panasz Szabó Etelka tanítónő ellen: (1901. júl. 1.) „Édesanyja cselédet nem tartván a növendékeket ide és oda küldözgeti, ha azok ínye és kedve szerint nem cselekednek, szidja és ütlegeli, továbbá, hogy a növendékeknek az udvaron tartózkodni nem szabad, azokra ott lármáz, szidja, káromolja, sértő és gyalázó kifejezésekkel ületi őket." - Túrkeve: 1925. szeptember 27. „Ködmön Gábor ref. isk. tanító, a Túrkeve város tanácsától szén és cementáru bizományi árusítására nyert iparáról lemondott, s neje nevére újabb igazolvány kiadását kérte. Minthogy a város tanács tudomása szerint nevezett tanító úr felsőbb hatóságok utasítására mondott le igazából mivel a hivatali állásával össze nem fér...' - Nemesnádudvar: 1921. október 9. Panasz Ulmann Mária tanítónő ellen, miszerint „a tankönyveket csak élelmiszerek (tojás, szilva, burgonya és hús ellenében adja ki a tanulóknak, annak ellenére, hogy az 1921/22-es iskolai évben már kétszer lett figyelmeztetve, hogy tankönyvekért pénzt nem szedhet." - Hajós: 1910. február 21. „Az egybehangzó panaszok és vádak szerint Schwedinger Júlia tanítónő mézes-mázas rábeszélésekkel, folytonos zaklatásokkal és nagylelkű ígéretekkel a károsultaktól és más szülőktől is folytatólagosan 24-30 ezer koronát meghaladó kölcsönöket csikart ki olyan ígéretekkel, hogy Bécsből 60 ezer korona örökség vár rá." 85