Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.

során szintén eltérő egymástól a reformátusok és a katolikusok általános gyakor­lata. Az előbbiek esetén úgymond helyben eldőlt a kérdés, míg a katolikus iskola­székek állásfoglalása akkor vált végérvényessé, ha döntésüket az érseki hatóság jóvá­hagyta, szentesítette. A jegyzőkönyvek nagyon különböző mértékben foglalkoznak a megüresedett tanítói állásokra vonatkozó pályázatokkal, valamint a velük kapcsolatos eljárások­kal. A leírtak meglehetősen szűkszavúak és diszkrétek. Mindhárom helyen igen gya­kori volt az, hogy egyhangú szavazással döntöttek a megválasztott tanítóról. Igen rit­ka az olyan feljegyzés, ami eltérő véleményeket, vitát rögzítene a jelöltek megválasz­tása esetén. így a testületek döntési motívumairól, indítékairól egy-egy időszak döntés­sorozata alapján nyerhetünk információt. E tekintetben a túrkevei jegyzőkönyvek a legrészletezőbbek, olyanok, melyekből hosszabb időszak alkalmazási-döntési gya­korlata is jobban kikövetkeztethető. A túrkevei iskolaszék 1900 és 1930 között 19 alkalommal írt ki pályázatot, de ebből mintegy 10 év kiesik, mert az első világháború időszakában és 1922—28 kö­zött nem írt ki és nem tárgyalt meg pályázatot a testület. A pályázatokat — akárcsak a másik két helyen - rendre nyilvánosságra hozták, elsősorban a Néptanítók Lapjá­ban, de számos esetben más, helyi illetőségű újságokban is. A pályázatban rögzítet­ték a munkakört, a pénzbeli és természetbeni jövedelmet, továbbá a várható egyéb feladatokat. Ezek különösen a két világháború között szaporodtak meg, amikor az iskolán kívüli népművelés, az ismétlő iskola vezetése, tűzoltó-parancsnokság és a leventeoktatás voltak a gyakorta megjelölt ellátandó feladatok. A pályázatokban több­nyire konkrétan megírták, hogy tanítónő vagy tanító jelentkezését várják. A jelzett 19 alkalomból 12 esetben férfiak, 7 esetben nők részére írták ki az álláshirdetést, így egymással nem versenyeztették őket. A pályázók érdeklődése meglehetősen nagy szélsőségek között mozgott; 3 és 36 pályázó a két szélső érték. Úgy tűnik, hogy a nők érdeklődése-jelentkezése nagyobb volt, ők csaknem húszan (19,5), míg a férfiak csak 13-an jelentkeztek átlagosan egy-egy állásra. Sikertelen, jelentkező nélküli ál­láshirdetés mindössze egyetlen alkalommal fordult elő. A beérkezett pályázatok alapján az iskolaszék szavazott és egyúttal rangsorolta a jelölteket. Számos esetben előfordult, hogy az első számú jelölt visszalépett, akkor nem rendeztek újabb szavazást, hanem automatikusan a következő pályázó lépett a helyére. Olyan is akadt, amikor a második, harmadik helyen rangsorolt is visszalé­pett, ilyenkor a rákövetkezőt alkalmazták. Mindezeket a jegyzőkönyvekből nagyon nehéz pontosan nyomon követni, mert ezekben ritkán szerepelnek tantestületi névso­rok. Mindemellett ugyancsak jellemző, hogy kiket és miért választottak meg első helyen. E tekintetben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a férfiak és a nők jelölése esetén. Mindkét nemnél fontos szempont volt a tanulmányi előmenetel. A nők ese­tén egy pályázatot kivéve ez bizonyult döntőnek, míg a férfiaknál csak az esetek felében volt lényeges ez a kiválasztási-megerősítési motívum. Sőt esetükben két al­kalommal gyengébb tanulmányi előmenetel ellenére döntöttek a jelölt mellett. A jegy­zőkönyvek nyilvánossága kevéssé ismerte el a rokoni kapcsolatot. Mindössze egyetlen 13 Uo. mint a 9. sz. jegyzet. 82

Next

/
Thumbnails
Contents