Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.

során szintén eltérő egymástól a reformátusok és a katolikusok általános gyakorlata. Az előbbiek esetén úgymond helyben eldőlt a kérdés, míg a katolikus iskolaszékek állásfoglalása akkor vált végérvényessé, ha döntésüket az érseki hatóság jóváhagyta, szentesítette. A jegyzőkönyvek nagyon különböző mértékben foglalkoznak a megüresedett tanítói állásokra vonatkozó pályázatokkal, valamint a velük kapcsolatos eljárásokkal. A leírtak meglehetősen szűkszavúak és diszkrétek. Mindhárom helyen igen gyakori volt az, hogy egyhangú szavazással döntöttek a megválasztott tanítóról. Igen ritka az olyan feljegyzés, ami eltérő véleményeket, vitát rögzítene a jelöltek megválasztása esetén. így a testületek döntési motívumairól, indítékairól egy-egy időszak döntéssorozata alapján nyerhetünk információt. E tekintetben a túrkevei jegyzőkönyvek a legrészletezőbbek, olyanok, melyekből hosszabb időszak alkalmazási-döntési gyakorlata is jobban kikövetkeztethető. A túrkevei iskolaszék 1900 és 1930 között 19 alkalommal írt ki pályázatot, de ebből mintegy 10 év kiesik, mert az első világháború időszakában és 1922—28 között nem írt ki és nem tárgyalt meg pályázatot a testület. A pályázatokat — akárcsak a másik két helyen - rendre nyilvánosságra hozták, elsősorban a Néptanítók Lapjában, de számos esetben más, helyi illetőségű újságokban is. A pályázatban rögzítették a munkakört, a pénzbeli és természetbeni jövedelmet, továbbá a várható egyéb feladatokat. Ezek különösen a két világháború között szaporodtak meg, amikor az iskolán kívüli népművelés, az ismétlő iskola vezetése, tűzoltó-parancsnokság és a leventeoktatás voltak a gyakorta megjelölt ellátandó feladatok. A pályázatokban többnyire konkrétan megírták, hogy tanítónő vagy tanító jelentkezését várják. A jelzett 19 alkalomból 12 esetben férfiak, 7 esetben nők részére írták ki az álláshirdetést, így egymással nem versenyeztették őket. A pályázók érdeklődése meglehetősen nagy szélsőségek között mozgott; 3 és 36 pályázó a két szélső érték. Úgy tűnik, hogy a nők érdeklődése-jelentkezése nagyobb volt, ők csaknem húszan (19,5), míg a férfiak csak 13-an jelentkeztek átlagosan egy-egy állásra. Sikertelen, jelentkező nélküli álláshirdetés mindössze egyetlen alkalommal fordult elő. A beérkezett pályázatok alapján az iskolaszék szavazott és egyúttal rangsorolta a jelölteket. Számos esetben előfordult, hogy az első számú jelölt visszalépett, akkor nem rendeztek újabb szavazást, hanem automatikusan a következő pályázó lépett a helyére. Olyan is akadt, amikor a második, harmadik helyen rangsorolt is visszalépett, ilyenkor a rákövetkezőt alkalmazták. Mindezeket a jegyzőkönyvekből nagyon nehéz pontosan nyomon követni, mert ezekben ritkán szerepelnek tantestületi névsorok. Mindemellett ugyancsak jellemző, hogy kiket és miért választottak meg első helyen. E tekintetben jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a férfiak és a nők jelölése esetén. Mindkét nemnél fontos szempont volt a tanulmányi előmenetel. A nők esetén egy pályázatot kivéve ez bizonyult döntőnek, míg a férfiaknál csak az esetek felében volt lényeges ez a kiválasztási-megerősítési motívum. Sőt esetükben két alkalommal gyengébb tanulmányi előmenetel ellenére döntöttek a jelölt mellett. A jegyzőkönyvek nyilvánossága kevéssé ismerte el a rokoni kapcsolatot. Mindössze egyetlen 13 Uo. mint a 9. sz. jegyzet. 82