Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.

után kezdték el részletesen dokumentált tevéknységüket, a korábbi működésnek kevés, illetve semmilyen nyomával nem találkozunk. Az iskolaszékek agyonhallgatásához, elfelejtéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy megszüntetésükre az iskolák államosításával egyidejűleg került sor. Az 1948-tól egyre jobban tért nyerő, uralkodóvá váló rákosista politikai vezetés nemigen tolerálta a demokratikus alapon működő szervezeteket, s különösen nem, ha azoknak felekezeti-egyházi színezetük volt. Az iskolaszékek többsége pedig ezen alapon szerveződött. E tanulmány alapvető célja, hogy az iskolaszékek működésének néhány tapasztalatáról adjon számot. Kiindulópontomat három iskolaszék szerencsésen fennmaradt jegyzőkönyvei képezik.

5 A három iskolaszék eltérő feltételek-körülmények között működött, így bemutatásuk-elemzésük során lehetőségem nyílott arra, hogy összehasonlítsam működésüket. A túrkevei iskolaszék egy város református iskolaszéke volt, míg a h ajósi és a nemesnádudvari testületek falusi környezetben, a katolikus egyház kebelében fejtették ki működésüket. Az utóbbi két szervezet tevékenységét tovább színesítette az a tény, hogy nemzetiségi, sváb községekben működtek. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint, s lényegében magából az egyházak belső szerveződéséből adódóan is jelentős különbségeket lehetett tapasztalni. A túrkevei testűiét esetenként inkább meg tudta valósítani önkormányzati alapon való működését, míg a katolikus testületek sokkal inkább függtek az egyházi hierarchiától. Hajós esetében ezt még inkább befolyásolta az, hogy itt a kalocsai érsekségnek tradicionálisan voltak érdekeltségei, a XVIII. század második felében az érsekek kedvenc tartózkodási helye volt, a későbbiekben pedig Árvaház működött itt az érsekség közvetlen fennhatósága alatt.

6 Az iskolaszékek történetük során bizonyos változásokon mentek keresztül. 1919 márciusáig folyamatosan működtek, évente legalább egy, de többnyire 2-3 ülésükről készültek jegyzőkönyvek. A Tanácsköztársaság idején — központi utasítás nyomán -feloszlatták őket, majd 1919 őszén kimondták újjáalakulásukat. Inkább formai, mint tartalmi változást jelentett a hajósi és nemesnádudvari testületek életében az, hogy az 1930-as évektől egyháztanácsként és nem iskolaszékként működtek. Az utóbbi két testület kebelében egyébként óvodabizottság is működött. A testületek iskolairányító-felügyelő hatóságként való működése 1948-ban szűnt meg az iskolák államosításával párhuzamosan. A hajósi és nemesnáduvari egyháztanács nem szűnt meg, hanem átalakult, ezek után iskolaügyekkel nem foglalkozott, tagsága részben kicserélődött, az állami tanítók nem vettek részt ülésein. A túrkevei iskolaszék jegyzőkönyveit a Szolnok Megyei Levéltár őrzi. A hajósi és nemesnáduvari iskolaszékek jegyzőkönyveit a helyi római katolikus plébániák irattárai őrzik. Rendelkezésemre bocsátásukat ezúton is köszönöm. A továbbiakban a jegyzőkönyvi bejegyzések hivatkozásainál az adott helységek nevét és a dátumot tüntettem fel. BÁNÁTI Miklós: Hajós története (Kézirat) 7 Hajos; 1930. augusztus 28-i ülés jegyzőkönyve. Ettől az időszaktól Nemesnád udvaron is egyháztanácsnak nevezi magát a testület. 78