Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Soós László: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye önálló iparosainak és kereskedőinek szakmák és települések szerinti tagolódása II. / 65. o.
Iparcsoportok I. Építőipar II. Gépek, közlekedési eszközök, szerszámok III. Kohászat, fémáru IV. Agyag és kői par V. Vegyészeti, gyújtó- és világító szerek VI. Élelmi és egyéb fogyasztási cikkek VI. Fonó-, szövő- és ruházati ipar VIII. Egyéb szerves feldolgozás IX. Mű- és műszeripar X. Vegyesipar Összesen A fenti táblázat szerint a későbbi Szolnok megye önálló iparosainak 39,23 %-a a korábbi Külső-Szolnok vármegye, 30,06 %-a a Jászság, 28,20 %-a a Nagykunság és 2,51 %-a a Pest megyétől átcsatolt négy település szakembereiből tevődött össze. A Jászkun Kerület — a mesteremberek számát tekintve — a külső-szolnoki részektől főleg a hetedik és nyolcadik iparcsoportban mutatott jelentős eltérést. Ez nem csupán az abszolút adatokban, hanem a lakosság lélekszámához viszonyított arányukban is tükröződik. Például a ruházati bőriparban a tízezer lakosra jutó iparosok számaránya 58:32, a lábbeli készítőknél 22:18, a faiparban 22:11 a kerület javára. 13 A jelentősebb foglalkozási ágakat tekintve a külső-szolnoki terület egyedül az élelmezési iparban állt fejlettebb szinten mint a jászkun kerületi részek. Az iparosok számbeli különbségén kívül ez abban is kifejezésre jutott, hogy a tízezer lakosra számított mesteremberek tekintetében 18:11,5 arányban a megye vezetett. A többi, a tárgyalt terület gazdasági életében kisebb szerepet játszó iparcsoport adatairól mindkét nagyobb terület javára kimutathatók eltérések, de ezek nem számottevőek. Az új megyében a legnagyobb kézműiparos gárdával rendelkező Jászberény, Karcag, Mezőtúr és Szolnok gazdasági jelentőségüket továbbra is megőriztek. A négy 1 3 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése... a budapesti kamarai terület kézmű- és gyáriparáról az 1870-1875-iki években. Bp. 1877. 99-106. 14 Uo. 71 „... „ Pest meKulsoJászság , Szolnok A * Összesen f „ ság csatolt tefő ~~ telpülések fő fő 37 56 101 4 198 38 52 107 3 200 143 125 213 16 497 16 54 7 77 2 4 16 1 23 122 131 382 25 660 244 151 167 24 586 676 655 602 26 1959 4 1 10 15 7 3 8 18 1273 1194 1660 106 4233
