Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Az önszervező közösségek kialakulása és formái a Jászságban 1867-1900 / 53. o.

BALLÁ FERENC - WIRTH ISTVÁN AZ ÖNSZERVEZŐ KÖZÖSSÉGEK KIALAKULÁSA ÉS FORMÁI A JÁSZSÁGBAN 1867 - 1900 I. Hazánkban a legutóbbi időben határozott törekvéssé vált a modernizációs folyamat kibontakoztatása, felgyorsítása. A folyamatban a gazdasági szerkezet átalakításán kívül az állami és politikai intézményrendszer átformálása is elengedhetetlen. Ennek fontos mozzanata a közéleti demokratizmus kiszélesítése. Jelentős szerepet kapnak az úgynevezett önszervező módon létrejött társulások, egyesülések. E közösségek, a lényegét tekintve kialakult, de szerkezetében változó állami, politikai berendezkedés funkcionálását segítik, hézagait pótolják. Megélénkült az érdeklődés újkori történelmünk egyik legnagyobb szabású, talán legsikeresett „modernizációs periódusa", a dualizmus kora iránt. Az 1867 utáni évek lehetőséget teremtettek a „polgári nyilvánosság" számára. A polgári alkotmányos viszonyok teljesebbé váltak. A sajtó, gyülekezési szabadság törvénybe iktatásán túl létrejöttek a különféle gazdasági, érdekképviseleti, tudományos, kulturális, szakmai testületek és a társadalmi egyesületek, körök, kaszinók.

1 A korszakban világnézeti alapon alakult pártok nem léteztek. A pártállást a kiegyezés tényéhez, mikéntjéhez való viszonyulás jelentette az egyének és a közösségek számára egyaránt. A pártokat szervezeti szempontból a parlamenti képviselők csoportjai, klubjai alkották. Társadalmi összetételük heterogén volt. Valamennyi kormányképes pártban a jómódú középbirtokosság, a politikailag aktív arisztokrácia, az egyre tőkeerősebb polgári elemek és az értelmiség elitje játszott vezető szerepet. A pártok összefüggő országos hálózattal nem rendelkeztek, mégsem csak a parlamentben léteztek, hanem a helyi társadalmi egyesületek széles körére támaszkodtak, úri polgári kaszinókra, gazdakörökre stb. Tagságuk esetleg megoszlott pártállás szerint, de általában tekintélyes, hangadó személyiségek köré csoportosultak. így egységesen támogatták — választások alkalmával — valamelyik pártot. Valójában a különböző kisközösségek, egyesületek, egyletek a kialakulóban lévő polgári politikai rendszer még hiányzó mechanizmusát pótolták. A megpezsdülő gazdasági élet, az iparosodás hatására létre kellett hozni a vidéki városok zömének hitelintézeteit, gazdasági ismereteket közvetítő iskoláit, hogy a tőkés gazdálkodás országos méretekben kibontakozhasson. Ez indokolta, hogy a hihetet]

KOVALCSIK József: A kultúra csarnokai. Bp. 1986. 71. 2

Magyarország története 1848-1890. 2. kötet. Bp. 1979. 825. 53