Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történészi tevékenysége / 379. o.
mozáson kívül, Tanáts Deputationak közben jövetelével, számban vetessenek és azokról Inventariumok készítessenek; amely írások vagy Perek azonban nem a helybeli, hanem a Kerületeknek köz Leveles Tárait illetnék, az e részben költ Districtualis végzéshez képest beküldettessenek; mellyeknek tellyesítése hasonlóan Referens Urakra bízattatik, Tiszti Válaszszaik be várattatván." Árokszállás levéltárában a boszorkányperek és -vádak is felkeltették a figyelmét. A „Tanúvallomások 1704^1724" lazán összefoglalt füzetből mutassuk be a Hild által kimásolt sok vallomásból a 153. lapon talált részletet: „... maga jól tudgya a fatens Györky Ökör csordás és a Birák megh egyeztek Oláh Gáborral, hogy megh orvosolná a csordát, minthogy is minden héten szalad vala a Györky csorda, így Oláh Gábor megh tanította a fatenst, azt parancsolván néki, hogy akár éjjel, akár nappal csak mezítelen háromszor kerüllye megh a csordát és akár melly oldalán keresztet vonnyon és a kést üsse a közepiben, a süvegit tegye a tetejében, másszor bármikor így a fatens megh cselekedvén mindezeket, nem hogy megh szaladott volna, de mégh ha megh lódult is a csorda, mingyárast azt cselekedvén, megh fordult, mégh le is fekütt sokszor." S hogy Hild Viktor forráskritikai módszert is alkalmazott az iratok másolásakor, mutatja az odaírt megjegyzése: „Ugyanazon ív papíron, a 154-ik lapon 1720. március 11-ikéróT, és a 155. lapon 1717. szeptember 29-ikéről van tanúvallomás, tehát ez az Oláh Gábor-féle babona is 1717—1720. évekből való." Az árokszállási levéltár érdekesebb boszorkányper anyagából egyet, a szegedi tanács által 1728-ban halálra ítéltnek esetét a Jászság hasábjain közre is adta: „A szegedi tanács által 1728 Szent Jakab havának 21-ik napján Hasza (:alkalmasint „Kasza":) Borbála jász-árokszállási boszorkány, mert „nem különben a földnek termékenységét és zsírját elvenni, az esőt elkötvén, Törökországi boszorkányoknak eladni stb... nem félemlett és nem is szörnyülködött... a tűzre elevenen Sententiáztatik, és vele együtt 14 társa." „Árokszállásában Privilegiatus Doctor Medicus vagyon' — adja tudtul körrendeletileg a jász kapitány 1750. október 18-án. Érthető, hogy felkeltette Hild Viktor figyelmét, amikor az alsószentgyörgyi levéltár iratait vizsgálta, hiszen valóságos csodadoktort hirdettek: „Következendő nyavalyákat gyógyít: Először gyógyít ez a jeles és ditséretes Orvos: Mindenféle vak és siket személlyeket, hogy ha 20, vagy több esztendőkig is Vakok vagy Siketek voltának, csudáikozásra méltó módon rövid idő alatt, sokszor egy fertály óra alatt. Azon képpen gyógyít Eő Morbum Gallicum, avagy Francia betegséget, úgy hogy Eő hozzá járása senkinek tudva nem legyen. Mindennemű hidegleléseket, forró fő fájásokat, fulladózást, vagy nehéz lehellést és tüdőnek fel tagadását, mindennapi szuvasztó hideg lelést, száraz-kórságot, nem különben akik hólyag és vese kővel bántatnak, akik minemű törésekkel és egyéb testi alkalmatlanságokkal terheltek is, élet üdéjének különbözése nélkül gyógyít. Eő igen könnyű értesüléssel ismer minden féle Rákot, 16 HILD V. Jegyzetek, VIII. kötet, 142. 17 / Jászság 1893. május 20. 18 HILD V. Jegyzetek, VII. kötet, 134-135. 387
