Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság megváltásának százados ünnepe (1845. május 20.) / 341. o.

teremé, s előtéré egy pillanat alatt tömve lőn; - itt az öröm és tűnődés, hála és tisztelet által megrázott keblek érzelmei egymást válták fel, - mindenki vágyott látni, s hallani; - a tolongás szülte zaj végre megszűnt, miután a szobaajtó, hová a tömeg figyelme függesztve volt, megnyílt. Eő Fensége — mint felhőtlen hajnalkor a láthatáron feltűnő nap — egész méltósággal, József főherczegnek és az udvariaknak kíséretében a terembe belépett, legottan zajos és szűnni nem akaró éljenzésekkel üdvözöltetett. - mi megszüntetvén, csendesség lőn, amikor a Kerületek főjegyzője a félkörből, melly eő Fenségét és kísérőit környezé, előrelépvén, az összes Jászkun nemzet háláját és hódolatát, a helyzet jelentőségétől elfogódott érzettel, de mégis férfias hangon, következendő szónoklattal tolmácsolá:... A főjegyző méltatta József nádor életútját, a hadi és a polgári területen kifejtett fáradozásait, s a Kerületeket atyai gyöngédséggel, nagy gonddal és figyelemmel kormányzó bölcsességét. Megemlítette azt is, hogy írástárukban ereklyeként őrzik mind a Kerületek közösségét, mind az egyes polgárokat illető ,,rendelvényeit, intézkedéseit". Végezetül kérte a főherceget, fogadja az összes jászkun polgár örömmel vegyült forró szeretetét, az iránta megnyilvánuló legmélyebb tisztetet és „hálaérzelmek" kifejezését ...A beszéd a nádori családhoz szóló jókívánságok sorával ért véget. Melyre eő Fensége ily tartalmú magyar beszéddel válaszolt: Tekéntes Kerületek! Tellyes méltánylást érdemel, hogy a Nemes Kerületek s lakosai, ditső Mária Teréziátul nyert válcsági szabadalom százados emlékét ülik. Megjelentem köztetek, a ditsőült unokája, s mármár félszázados Grófotok és Bírátok, hogy részt vegyek annál nagyobb örömötökben, mennél feltűnőbbek mindenki előtt, ki a lefolyt századon végig tekint, a válcságbul, s a vele járt szabályozásbul a Kerületekre háromlott hasznok, úgy Király, s haza eránt tovább is szerzett érdemei a Jászkun polgároknak. A válcság hasznát már csak maga a megváltott térségeknek egyre növekedő értéke is tanúsítja, s kétséget nem szenved, hogy belszerkezete a kerületeknek és egyesekjogai, az egyúttali szabályozás által biztosabb lábra állítattak. Másrészről, lóra termett jeles vitézitek, kik szabad ajánlatból is kiállítva, a letűnt háborús időszakban megmenteni a hazát nem egyszer keltek harczmezőre, úgy minden közteher viselésében, s minden viharos idők közepette rendkívüli áldozathozatalában is híven tanúsított készségtek a hon eránti újabb érdemiteket fennen hirdetik, mik kegyelmes fejedelmünk méltánylatát bírják úgy, hogy ezen százados ünnep kedves alkalmul szolgált Felséges Urunknak legmagasabb kegyelme kijelentésére. E végbül meghagyá Felséges Urunk, hogy tolmácsa legyek legmagassabb Kegyelmének, mellyel ezen Kerületek eránt, hű ragaszkodásukat kegy essen elismerve viseltetik, egyszersmind felhatalmazni méltóztatott, hogy a kerületi tisztikarral, a közjót, s egyesek javát előmozdító szolgálata, s ezáltal Felség, s haza iránt szerzett érdemeire nézve, kegyelmes megelégedését tudassam, mit ezennel örömest tellyesítek. De nemcsak egyetemben tekinte Felséges Királyunk ezen hármas Kerületeket, s Tiszti karát, hanem legmagasabb figyelmére méltatván a kebelbéli közönségeket is; ezek elöljárói közt, kik tisztekben magokat megkülönböztették, néhányat általam megadandó közkitüntetés jelével kegyeskedett megajándékozni. És midőn ez ünnepet 360