Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság megváltásának százados ünnepe (1845. május 20.) / 341. o.
és szükség tekintetéből kéntelenítetett az egész Jászságot és Kunságot 500 000 forintért ezüst pénzben a német vitéz rendnek örökös joggal eladni. Ekkor kezdődött az eddig, mindenkor szabad Jász és Kún népnek, mit maga a hiteles 1745-^ évi jász és kún jegyzőkönyv hirdet, negyven esztendő kínos szolgasága, vagyis ekkor tűntek fel azon hosszas és gyötrő fekete napok, mellyeknél kártékonyabbak önállású kebleket nem érdekelhettek. Fájt a rettentő súlyos csapás mindenkinek, azonban ennél többet első években a zsibbadott és fásult szivek nem tehetőnek; erősödni kellett idő jártával a betegeskedő léleknek, hogy utóbb nagy és dicső tettekre ébredjen. Részvéttel nézték édes rokonaiknak és bajnok társaiknak illyetén helyzetöket a józanabb gondolkozású magyarok. A szatmári békekötés ötödik czikkelye, és az ennek következtében kiküldetett országos választmány meggyőződésig elhitették mind a később uralkodott kegyes Magyar Királlyal, 3-^ Károllyal, mind a német vitéz rendel az eladás káros következését, aminek az a fontos következménye lőn: hogy a német vitéz rend kész vala lemondani pénzen vásárlóit örökös jogáról, ha neki lefizetett 500 000 foritnyi ezüst tőke pénze visszatérítetik; nemes vala ezen ajánlat, de felettébb nehéz volt azt az akkori pénz szűkében tellyesíteni. Harmadik Károly Király, a legnemesebb szívű fejedelem, kinek magyar hazánk oly temérdek sokat köszön, az 1715: 34. T. czikkben, hogy a Jászság és Kunság bajos állapotján segítene, nagy lelkűleg magára válalá a tőkepénz felének letételét, s annak másik felét az országtól óhajtotta lefizettetni. Azomban diadalmas győzedelmei sokkal nagyobb áldozatokba kerültek, mintsem hogy magasztos szándékát akár ő maga, akár a nemzet tellyesíthette volna: így ismét pangásra jutott a Jász és Kún kérdés mindaddig, míg Pálfy Miklós Nádorispánnak közbevetésére a német vitéz rend, a pesti rokkant katonaháznak alapítvány pénzeiből ki nem elégítetett, - s a Jászság és Két Kunság ezen intézetnek biztosításul lefizetésig zálogképpen 1731Den általadatott. Nem javult ezáltal a Jászkún nép sorsa, sőt inkább súlyosodott. De a kegyes menyei gondviselés, mellyért kevéssel ez előtt lángoló hálákat küldöttünk a magas ég felé, könyörült a sínlődő hármas kerületen, bocsájtván közibe oly foganatos elszánást, egyértést, eltökéllést, szilárd akaratot, és minden kitelhető hazafiúi áldozatra erős készséget, minőt a kor viszontagságaihoz képpest valóban óriási tettnek büszkén nevezhetünk. Legyetek áldottak hamvaitokban is, ti nagy férfiak, kik e nagy tettet, a Jász és Kún nemzet vakságát, okos bátorsággal, megfeszült ésszel, köz egyetértéssel, és oly temérdek pénz öszvegnek megszereztetésével önértékeitekből végrehajtottátok, és így a fekete gyásznapokat megszüntettétek. Legyetek áldottak ... kik egyéb kölcségeken és kiadásokon kívül, illy 500 000 forintos áldozat mellett, ugyanakkor a titeket ápolgató nagy és szép királynénak uradalmi székét, halhatatlan emlékezetű Pálfy János Nádorispán, egyszersmind Gróftok s törvényes bírótok felszóllítására 1000 újoncz katona kiállításával védelmeztétek. — Legyetek ezerszer meg ezerszer áldottak hamvaitokban is ... kik az 1751: 25. t. ez. által a régi jász és kún szabadságokat visszaszerezni képesek voltatok. - Előttünk szent hely mindegyik sírhant, melly alatt nyugosztok. Ti tettétek le újabb boldogságunknak erős talpkövét, és néktek köszönnyük tiszta buzgó szívvel és érzékeny hálával a mai százados örömünnepet. Járult pedig a vaksághoz, és ennek más terheihez — amit a késübb korért nem 355