Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság megváltásának százados ünnepe (1845. május 20.) / 341. o.

tokot azonban a visszaváltásból részt vállaló lakosok között a befizetés arányában szétosztották. A Jászkunság a redemptioval nemcsak szabad állapotú közösség lett ismét, hanem a kisparaszti birtokok létrehozásával már a XVIII. század közepén megteremtette a helyi polgári magántulajdont is. Ez a tulajdon - a nagybirtoktól mentesen — a sajátos önkormányzat és a szabadabb társadalmú közösség keretei között környezeténél célszerűbb s fejlettebb termelési formákat alakított ki, s lehetővé tette a Jászkunság viszonylagos gazdasági megerősödését. Ezért jelentett a redemptio a jászkunok számára kétszeresen is sorsfordulót. Ezért adóztak mindig nagy-nagy tisztelettel azoknak az elődöknek, akik „e nagy tettet, a jász és kun nemzet váltságát okos bátorsággal, megfeszült ésszel, közegyetértéssel és oly temérdek pénzöszvegnek megszerzésével" önértékeikből végrehajtották.

5 Tisztelettel őrizték Pálffy János nádorispán emlékét is, aki a megváltás teljesülésének tényleges pártfogója volt. Nem véletlen tehát, hogy a Jászkunság 1845. május 20-án, a redemptio centenáriumán - mondhatni — mindenkori legnagyobb és legemlékezetesebb ünnepét tartotta. Az esemény jelentőségét a jászkunok azzal is emelték, hogy ekkor emlékeztek meg József főherceg félévszázados nádori tevékenységéről. A kettős ünnepen a nádori méltóságot már 50. éve viselő főherceg és fia is részt vett. „Az ünnepélyes szertartással" a Kerületek célja a múlt iránt érzett tisztelet, hála és öröm kinyilvánítása mellett az volt, hogy a „nemzet polgári újraszületését" örök emlékül „a jövő századnak" is meghagyják. A közös akarat az 1844. december 16-án tartott kerületi közgyűlésen emelkedett határozattá. Ezt követően az előkészületekkel kapcsolatos teendők intézésére „a képviselők közül ... választmány szerveztetett", a nádor meghívásával pedig egy küldöttséget bíztak meg.

7 A hír pár nap alatt keresztülfutotta a Jászkunság térségét. „Mint a szorgalmas méhsereg a mézharmatos reggelen víg dongassál tellyesíti munkáját, úgy sietett az örömtől felizgatott minden jászkun polgár, fáradságot, költséget nem kímélve, tellyesíteni kötelességét, mire az ünnepély érdekében felszólíttatott. A jászkunok küldöttsége 1845. május 3-án reggel 9 órakor 15 kocsival, egész díszmenettel érkezett Budára. „Először a Nádor Eő Fenségénél tette udvarlását ... s szívhez ható magyar beszéddel" terjesztette elő kérését. Válaszul a nádor megerősítette korábbi, azon szándékát, hogy a „százados ünnepélyben" (május 20.) kész 4 A Jaszkun Kerületek közigazgatási szervezete - mely még mindeddig nem nyert teljességgel feldolgozást - a redemptiotól az 1848. évi 25. te. megjelenéséig lényegében változatlan maradt. A községek, ill. a Kerület igazgatásának feltárásához fontos ismeretek szerezhetők az utóbbi idó'ben levéltárunkban felkutatott dokumentumokból. A „községi rendszerre" vonatkozóan: SZML Jászkun Kerület főnöki iratai 1849. 138. sz.; a „kerületek szerkezetére" vonatkozóan: Uo. 309. sz. és 629. sz. iratok.; Vö. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete 1745-1848. (CUMANIA 10. Kecskemét, 1987. 119-153.) 5

SZMLJkv. 301. fi Hálából még a Jászkun Kerület címerébe is felvették Pálffy János címerrészletét, a kerék mögött ágaskodó szarvast. 7

SZMLJkv. 1845. 283-284. 8

Uo. 285. 342