Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

A Tekintetes Jász Kerület hűségesen hódoló bírái és esküdtjei, valamint szolgái, együttesen. Kelt, Beriny, 1709. február 20. napján. A levél eredeti, pecséttel nincs ellátva, magyar nyelvű. A címzés a levél borítóján latin nyelvű, magyarul így hangzik: „Nagykárolyi Károlyi Sándornak, Méltóságos és Kegyelmes Urunknak, Tekintetes Szatmár vármegye főispánjának, valamint a Magyar Királyság [Részei] Partium vezénylő tábornokának, nekünk legkegyelmesebb Urunknak, Détár, vagy ott, ahol [van]." OL P-396 Károlyi es. lt., Acta publica. Lad. D. Jelzet nélküli levelek, Series I. Irreg.1709. II. csomag. 1707-től a Jászság fokozódó nehézségeknek volt kitéve annak következtében, hogy Külső-Szolnok elnéptelenedett, így nem volt ami megszűrje, felfogja a rácok támadásait. A levél ebből a helyzetből villant fel néhány következményt. 31. Rákóczi levele Heves és Külsó'-Szolnok egyesült vármegyékhez a tiszafürediek, az ecsegiek és a tiszaroffíak visszatelepülése ügyében 1710. március 19. [...] Füredi, [ecsegi] ecseki és roffi lakosok alázatos beadványukkal ismételten fordultának hozzánk; Mivel már alkalmas időtül fogvást elpusztult helységeiket kívánnák megszállani, bizonyos ideig a közönséges teherviselésiül őket kegyelmesen mentesítenénk, hogy azért az elszéledett lakosok annálhamarabb összegyülekezzenek és az Ország szolgalatjára aszerint a Nemes Vármegye segítségére inkább gyarapodhassanak, lakóhelyeiket is könnyebben felépíthessék, A Nemes Vármegyének bizalmasan javasoljuk: a közönséges adókban, szekerezésekben és más efféle teherviselésekben légyen hozzájok illendő hajlandósággal és az Ország törvénye szerint is gyakorolni szokott belátással [...] Az iratot Thaly Kálmán már közölte, a fenti terjedelemben, eredeti, de rövidített szöveggel: II. Rákóczi Ferenc levéltára. I. osztály. III. köt. 372. old. Rákóczi levelének tartalma arról tanúskodik, hogy legalábbis Szolnok megye északkeleti részén, már a szabadságharc alatt megkezdődött az újjátelepülés. Ezt alátámasztják Szabolcs vármegye szököttjobbágy összeírásai is. 334