Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

bizonytalanok vagyunk, Nagyságod méltóztassék bennünket venni kiváltképpen való kegyelmébe, hogy jövő-járó miatt felettébb ne terheltetnénk és a hadba menendő vitézek iránt is erőnk felett, Mely kegyelmességéért Nagyságodnak mi is igaz hívei maradunk és boldog or­száglásáért Istenünk előtt esedezni el nem mulatjuk, Az Ür Isten legyen Nagyságod életének ereje, íratott Karczagújszálláson, 1706. február 28. Méltóságodnak alázatos hívei és szolgái maradunk, nagykunsági lakosok. A levél címzése magyar fordításban: Adassék fenséges és fő méltóságú felsó'vadászi Rákóczi Ferenc fejedelem urunknak, erdélyi választott fejedelemnek, a magyarországi szövetkezett rendek vezérének nekünk legkegyelmesebb urunknak. OL G-19. Rákóczi lt., Megyék beadványai. 30. csomó. II/2/c. A szabadságharcban nagy áldozatokat vállaló jászok és kunok mind türelmet­lenebbek voltak - a szabadságjogaik tekintetében - Rákóczi halogató taktikájával szemben. Még 1706-ban sem kapták meg maradéktalanul a régi jogaikat, sota megka­pottakat sem élvezhették igazán, mert nem voltak garantáltak, és a hatóságok azokat gyakran figyelmen kívül hagyták. így 1706-tól mind gyakrabban fordultak a fejede­lemhez, konkrét kéréssel, sőt burkoltan - mint ebben a levélben —felvetették a hely­ség elhagyásával való fenyegetést is. 26. Rákóczi nyílt parancsa a nagykunsági menekülteknek a rakamazi birtokán való összegyűjtéséről 1707. május 6. [...] Az Nagykunság-beli lakos híveinknek az mostam fegyverkezésünk ideje alatt, eleitül fogva való, hozzánk s Nemzetünk megszabadulásában tapasztalható­képpen megmutatott hűsége skedé süket, s úgy az ellenség miatt egyszer is másszor is lett sokrendbéli kárvallásokat s lakóföldükből és helyekből sokízben megtörtént ki­bontakozásukat s azáltal okoztatott elpusztulásokat, kegyelmes atyai szívük keserül­vén, határoztuk irántok közönségesen, • Hogy kinyomulván helyekből, Nemes Szabolcs Vármegyében lévő [Rakamaz] Rakomaz nevű, magunk örökös jószágbeli pusztahelyet megszállván, megtelepedhes­senek és mindaddig, míglen Isten ezen mostani hadakozásunknak óhajtva várt boldog végére juttatand bennünket, azon Rakamaz nevű helységnek minden névvel nevezendő tartozékait és haszonvehető alkalmatosságit használhassák és bírhassák, Sőt azonfelül is mind magunkat illető földesúri részünk s jövedelmeinknek beszedésétől s úgy az Nemes Vármegyék akárminemű kivetésétől s adózásoknak teljesítésétől mentesek és kivételezettek legyenek, 328

Next

/
Thumbnails
Contents