Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

A megyei közgyűlés 1703. évi március 5-i kivetése után a földbirtokosok min­den lehetőséget felkutattak annak érdekében, hogy az 1688 óta esedékes fegyvervált­ságdíjat továbbra sem fizessék meg. Ebbeli igyekezetük sikerrel is járt, mert a me­gye a még ezen év nyarán kirobbant szabadságharc miatt csak 1711-től tudta behajta­ni. A telkek mennyiségének a meghatározásában a vármegyét ítélem reálisabbnak. 17. A mezőtúriak levele Károlyi Sándor fogenerálishoz a Marosi Határőrvidék katonáinak támadásáról 1703. november 5. Minden dolgaiban szerencsés előmenetellel áldja Isten Nagyságodat, kívánjuk! Méltóságos Generális Urunk, vettük Nagyságod levelét a mai napon 5-én kb. tíz órakor, melyet címzett minékünk és kunsági uraiméknak, írja Nagyságod, hogy mintegy ötvenig való rácz vitte el Szentesről a csónako­kat, de nem ötvenig való volt, hanem volt lovas és gyalog magyarral együtt öt- vagy hatszáz, Minékünk valóban megesék, mert mifelénk soha senki semmi hírt nem ho­zott, hanem magával együtt hozta reánk a hírét és amely kunságiaknak Nagyságod Szolnoknál parancsolt volt, hogy hozzánk jöjjenek és velünk együtt őrködjenek, egy­mást őrizvén, azok is a jámborok nálunk lévén, nem birtunk a sok ellenséggel, ha­nem valóban nagy rontást vittek végbe rajtunk, mert minden marháinkat, lovainkat eltakarították, minden élelmünket s ruházatunkat, valami a földszínén találtatott s szerezhetett s assonynépeinktől fosztogathatott, mindenünket magunk ökrein, sze­kerein elvitték a jelenlegi hónap 4. napjára virradóban, ütvén reánk mikor megkezdett világosodni, Az is elég siralmas kár. de a sok özvegynek s árvának égbe halló siralma a legke­servesebb bennünk és kunságiakban, Több vagyon száz ember kárnál, kiket össze­darabolván eltemettünk, kiket pedig halálosképpen sebzettének és holt-elevenen fetrengenek a sebek miatt, Ezért kérjük Nagyságodat alázatossan, küldjön erős parancsolatot [NagyjKőrösi bírák uraimékhoz, hogy ezeknek a nyomorult betegeknek, vagyis sebeseknek orvos­lására, gyógyítására borbélyt küldjenek, avagy adjanak embereinknek, mert rettenetes sebekben lévén lehetetlen vinnünk s magunk is nem tudjuk hogy merjünk maradni, mert volt oly magyar, amely szavahihető, böcsületes asszonynépektől megizente, hogy itt ne lakjunk, mert negyed, vagy ötöd nap múlva némettel jönnek reánk és még a gyermekeinket is kardra hányják, Nem tudjuk, mit cselekedjünk, ha Nagyságod eleit nem veszi fene ellenségeink szándékának, Legyen jó Istenünk segítsége Nagyságodnak és Kegyelmes Urunk sereginek, kí­vánjuk Kelt Túron, az 1703. évben, november 5-én Károlyi Sándor 1703-ban a tiszántúli hadműveletekért, ezen belül elsősorban a Jászkunság és Kül­ső-Szolnok védelméért volt felelős, a Marosi Határőrvidékről támadó ellenséggel szemben. 2 - ­"Mezőtúr a Körös-vonalon tervezett védővonal egyik sarokpontja volt, Tiszakürttel együtt. 315

Next

/
Thumbnails
Contents