Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

Fontos irat az újjátelepülés állapotának a megítéléséhez. Általa érzékelhető, hogy már beindult a megyei igazgatási gépezet és javában tart a birtokviták lerendezése, amely egyik feltétele az eredményes gazdálkodásnak. 15. A hadiváltság-díj kivetése Külső-Szolnok vármegyére 1703. március 5. Nemzetes Kada Pál szolgabíró második járásában Községek Tisza Füred Kóccsal Tiszaszőllős (Tisza SzöTiős) Tiszaszentimre (Szent Imre) Tiszaders (Ders) Taksony (Taxon) Tiszabura (Bura) Tiszaroff(Roff) Tiszasüly (Süly) Kőtelek Nagykörű (Küru) Fegyvernek Szakállas (Szakállos) Tiszapüspöki (Tisza Püspöki) Szajol Tiszavarsány (Varsán) Mezőtúr (Túr) Vezseny (Vesén) Dévaványa (Ványa) Alattyán Telkek^ [A hadiváltság díj]

3 [száma] forint dénár 40 228 15 85 50 20 114 — 18 102 60 8 45 60 12 68 40 20 114 — 10 57 13 74 20 20 114 35 199 50 8 45 60 16 91 20 10 57 — 35 199 50 150 855 — 16 91 20 20 114 — 10 57 — *A török kiűzése után a magyarországi birtoktestek, mint „fegyverrel szerzett újszerzeményi birtokok" a kamara birtokába mentek át, a háborús kiadások fedezetéül A király 1688. évi rendelete szerint a volt birtokosok akkor kaphatták vissza birtokaikat, ha féléven belül igazolták birtokjogukat és befizették a „hadiváltság-díjat" (a jus armorumot). 2 A telek alatt a belsótelket (házhelyet) értették, ez kiderül a 27. szamu iratból. A községenként fizetett hadiváltságdíj úgy alakult ki, hogy telkenként öt rajnai forint hetven dénárt számoltak. 311