Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.
A harmadik határ tart ugyanazon keleti világtáj irányában, hasonló távolságra hallható hang távolságra és elválaszt egyenlően, A negyedik határ egy dombon, bizonyos elhagyott kertek körzetében, Az ötödik is egy dombon, kiemelkedő részen, A hatodik pedig egy bizonyos szilfa ültetvény között, a nép nyelvén, a Szilasbokrok között, A hetedik ettől kb. két hallható hang távolságra, A nyolcadik a Szolnok felé tartó királyi országút mellett. Innen a kilencedik egy nyíllövés távolságra, A tizedik két ny'Hövés távolságra, A tizenegyedik határ egy bizonyos régi kertnek az alsó szegletében, A tizenkett ;dik pedig ugyanannak a kertnek a felső szegletében, A tizenharmadik kb. három, a tizennegyedik szintén kb. három nyíllövésre, mindig egyenesen keleti irányban, a Tisza felé tartanak, aholis egyenlően választanak, Végül az utolsó határ egyenesen tart annak a Tiszavárkony községnek a Tisza partján épített, elpusztult kőtemplomához, ahol elválasztván bevégeztetik, ill. annak a Tiszavárkony pusztának a két egyenlő részét létrehozza, és annak a községnek a területét is, amely népiesen Teleknek hivatik, ennek a templomnak a helyétől felosztja két egyenlő részre, amelyeknek felsőbbike az északi oldalról Nagy András Úrnak, az alsóbbika pedig a déli oldalról Bertóti István úrnak, együtt a népességgel 3 (una cum populis) a birtokába fognak jönni. [...] A határjelek felújításáról szóló hiteles jegyzó'könyv a Heves és Külsó'-Szolnok egyesült vármegyék nemesi közgyűlési jegyzó'könyvébe van bevezetve, ezért sem aláírva, sem lepecsételve nincsen. Felvétele Gyöngyösön az 1701. évi július 26-án tartott közgyűlésen tett beterjesztés után történt. Végig latin nyelvű. HML Heves és Külsó'-Szolnok egyesült vármegyék közgyűlési jegyzőkönyvei: Az 1697 — 1703. évi kötet 745-748. (IV-l/a/11.) Az újjátelepülés a jobb part déli részén is előrehaladottabb volt, mint a megye tiszántúli részein, mert egy ilyen művelet eleve feltételez valamilyen megültséget. Feltűnő, hogy a hajdani egytelkes nemesek semmilyen formában szóba sem kerülnek, ami azt sugallja, hogy Tiszavárkony kuriális jellege ekkor már megszűnt. Tehát Tiszavárkony 1701-ben lakott puszta, ami azt jelenti, hogy községi szervezet még nincs, pásztorok, csikósok stb. lakják. 302
