Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Iratok Szolnok megye történetéből 1686-1715 / 289. o.

Rendelkezésünkre áll több olyan 1711-1750 között keletkezett dokumentum, amelyek visszaemlékezésszerű tartalmából igen értékes adatokhoz juthatunk, megfelelő kritikával. A közölt részlet tipikus példája egy ilyen forrásnak, de elég meggyőző és a tartalma egybeesik más források Tiszaszeg pusztulásáról adott információjával. 3. Heves és Külső-Szolnok egyesült vármegyék egyetemes közgyűlése levélben kéri Eszterházy Pál nádort, hogy a Jászkunságba szökött jobbágyokat adja ki 1690. március 18. [...] értésünkre esvén [a] Jászágbul és [a] Kunságbul más vármegyékbe elszéledett szegénységnek helybe visszamenetelirül való Hercegséged méltóságos parancsolatja, Hasonló [elszéledést] követvén el vármegyénkbeli szegénység is, Ahhoz képest, akik a Jászságban és a Kunságban megtelepedtenek, Hercegséged méltóságos kegyelméből lehessen vármegyénk tisztjeinek, azoknak [Heves és Külső-Szolnokba való] visszahozásokra szabadságok, Egyszersmind azkik most is elmentenek vármegyénkből be ne fogadtassanak, méltóztassék kegyelmesen megparancsolni, Annyival is inkább pusztult vármegyénk alkalmatosabb lészen kegyelmes Urunk Őfelsége szolgalatjának elviselésére [...] Heves és Külső-Szolnok vármegye báró, mágnás és nemes birtokos nemeseinek egyeteme A levél magyar nyelvű, kevés latinsággal. Eredeti, sem aláírva, sem lepecsételve nincs. A levél tartalmáról a Pásztón 1690. március 18-án tartott közgyűlés határozott. OL P-125 Eszterházy Pál levelei, Heves és Külső-Szolnok, 666. csomó 4532. sz. Filmtár: 4718. A levélrészlet alátámasztja azt a feltevést, hogy a török hódoltság utáni - történeti sorrendben szerintem a második - újjátelepülés 1690 körül kezdődött a mai Szolnok megye jogelőd területein. Többszöri megtorpanás után azonban az általános kibontakozás csak 1697 után indult meg. Ez a mozgalom a jobb parton a végleges benépesedéshez vezetett, a bal part azonban a Rákóczi-szabadságharc alatt újból elpusztult. A tiszántúli részen a végleges megülésre csak 1710 után került sor. Minden jel szerint Heves és Külsó'-Szolnok egyesült vármegyéknek ez volt az első kérelme a nádorhoz, a Jászságba menekült jobbágyai visszaadására. Ez 1711-ig számtalanszor ismétló'dött, de mindig eredménytelenül. Eló'bb a nádor, 1702 után pedig a Német Lovagrend gazdasági érdekeltségén mindig megbukott a kísérlet. 2 A megye első ujjátelepülése 1606 - kb. 1640 között történt, miután a tízenötéves háborúban (1594-1606) először néptelenedett el a terület. A harmadik újjátelepüléssel foglalkozik a szerző Szolnok megye újjátelepülése a Rákóczi-szabadságharc után (1709-1730.) c. munkája. (Kézirat. 1974. SZML.) 294