Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.

PAPP IZABELLA A GÖRÖGÖK BEILLESZKEDÉSE A JÁSZKUNSÁG GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖZÖSSÉGÉBE A XVIII. században a magyarországi görögség igen jelentős szerepet játszott az ország gazdasági életében. A görög gyűjtőnév azokat a balkáni kereskedőket jelölte, akik a fokozódó török elnyomás és a bécsi udvar számukra kedvező vámpolitikája miatt eleinte közvetítő kereskedelmet folytattak hazájuk és a birodalom egyes területei között, később pedig megtelepedtek Magyarországon, ahol szinte semmiféle konkurencia nem volt számukra a kereskedelem és hitelélet területén. Olyan időszakban jöttek, amikor a legtöbb helyen a német polgárság már nem, a zsidó kereskedők pedig még nem számíthattak jelentős tényezőnek. A magyar polgárság pedig sem számánál, sem gazdasági erejénél fogva nem volt alkalmas ezeknek a feladatoknak az ellátására. A görögök fogadtatása, a helyi lakosokkal való kapcsolata az országon belül is változó volt. Jelentőségük azonban még azokon a területeken sem vitatható, ahol meglehetős ellenszenvvel fogadták őket, mint például az ország északi területein és a szabad királyi városokban, ahol veszélyeztették a belföldi kereskedők pozícióit. A magyarországi görögség történetéről, gazdasági, kulturális tevékenységéről még nem készült átfogó feldolgozás. Főként azoknak a területeknek a története ismert, ahol jelentős kompániák és egyházközségek működtek. A róluk alkotott gyakran eltérő vélemények további helytörténeti kutatásokra hívják fel a figyelmet, hiszen valóban hiteles képet akkor kaphatunk, ha a még meglévő emlékek nyomán az ország minden olyan részéről adatokat ismerhetünk meg tevékenységükről, ahol megfordultak, éltek. Korábbi írásunkban a jászkunsági görögök betelepülését, számszerű arányait és tevékenységük főbb jellemzőit vizsgáltuk. A meglévő források segítségével most A Hegyalján sorozatos a panasz az ott élő iparosok és kereskedők részéről, s a vármegyei gyűléseken még akkor is a görögök ellen hoznak ítéletet, amikor nekik van igazuk. Mégis létszámuk emelkedik, és a XIX. században a reformkor előkészítői, részesei a polgári fejlődésnek - állapítja meg HÖGYE István A görögök szerepe a Hegyalja életében a 18. században c. tanulmányában. (In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. Miskolc, 1977. 10, 13.); DOBROSSY István a négy jelentős görög kompánia - Eger, Tokaj, Miskolc, Gyöngyös - tevékenységét úgy összegzi, hogy bár a görögök száma az összlakossághoz viszonyítva elenyésző, hatásuk annál érzékelhetőbb. Általuk nemzetközi szintre emelkedett az árucsere, sokrétű gazdasági, kulturális tevékenységük szinte észrevétlenül vált nemzeti kultúránk alkotó elemévé, szerves részévé. (DOBROSSY István: A 17-19. századi újgörög diaszpóra néprajzi jelentősége Északkelet-Magyarországon. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Miskolc, 1984. 168.) 2 PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban. Zounuk 2. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1987.303-320. 27