Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
alapos munkát végezni. Úgy tartották, hogy a gépállomás a saját munkáján kívül felelős a körzetében működő termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tevékenységéért is. A korábbi években nem volt jellemző a termelőszövetkezetek, csoportok jó kapcsolata a gépállomásokkal, ami abból adódott, hogy az állami beavatkozás eszközét megtestesítő gépállomások a segítés mellett az önálló szövetkezeti gazdálkodás akadályozói is voltak. A rendeletet követően „a gépállomások és szövetkezetek kapcsolata erősödött, a gépi munka mennyisége növekedett, minősége javult, különösen a szántásban, vetésben és betakarításban.' A gépállomások önköltség alatt dolgoztak a szövetkezeteknek. A különbözetet az állam térítette meg. Az állami hozzájárulás összege 1952-ben kb. 100 millió Ft volt csak a megyében. Az eredményesebb gazdálkodásra való törekvést sokáig korlátozták a kötelező vetésterületi előírások. De az is közrejátszott, hogy munkaerőhiánnyal küzdöttek, ezért szívesebben termeltek kis munkaigényű növényeket: Gazdasági év . ., , *?/ .., . Összesen munkaigenyu növények megoszlása a szántóterület %-ában 1951/52 63,6 23,4 12,0 100,0 1954/55 69,8 17,3 12,9 100,0 Az eredményesebb gazdálkodás érdekében megjelentek az új agrotechnikai eljárások. Az öntözés elterjesztése nemcsak a termésfokozás, hanem a biztonságos gazdálkodás érdekében is jelentős volt. Az öntözött terület nagysága emelkedett ugyan, de zömét az ötvenes években még mindig a rizs területe tette ki. Az új termésfokozó eljárásként végezték a pótbeporzást. 1952-ben 23 432 kh kukoricát, 4110 kh napraforgót kezeltek ezzel az eljárással. Az 1951—52-es gazdasági évben 9 ezer kh kalászost vetettek el keresztsor osan, 13 ezer kh kukoricát műveltek négyzetesen. Ezeknek az új eljárásoknak az eredményessége nem mutatható ki konkrétan — ma már a korszerű eljárások is túlmutatnak rajtuk —, de már a nagyüzemi termelés lehetőségét reprezentálták. A külterjes gazdálkodás a talaj táperejének kizsarolását, szerkezeti leromlását eredményezte. A tagosítások következtében bizonytalanná váló földtulajdon elhanyagolása is ezt eredményezte. Ugyanakkor az is igaz, hogy a talajerő utánpótlás terén elsősorban a szövetkezetek tették meg az első korszerű lépést a műtrágyák használatával. A megye 740 ezer kh körüli szántóföldjéből 1951-ben 19 753, 1952-ben 50 361 kh-t műtrágyáztak. 93 A felszabadulás előtti évekhez képest a felhasznált műtrágya mennyisége megháromszorozódott, az egy kh-ra jutó mennyiség azonban még mindig 91 Uo. 92 KSH Szolnok Megyei igazgatósága. Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt. Szolnok, 1959. 49. 93 MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 2. fcs. 9. ó'e. 176
