Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
A begyűjtési rendszer azonban a termelőszövetkezeteket sem sújtotta kevésbé. Sőt náluk leginkább megvolt annak a lehetősége, hogy az utolsó szemig elszámoltassák. A begyűjtési rendszer minden következményével lehetett számolni Szolnok megyében, hisz a begyűjtési versenyben mindig az élenjárók között volt. 1950-ben is Szolnok megye kapta meg a begyűjtési országos vándorzászlót. Az ország tíz legjobb járása között volt a törökszentmiklósi, ahol 125 százalékra teljesítették a begyűjtést. A legjobb száz községben számos Szolnok megyei község szerepelt. A hibás adópolitika, a begyűjtési rendszer eltorzítása, a párt falusi politikájában és gyakorlati tevékenységében elkövetett hibák nem a falusi lakosság egyik vagy másik rétegét, hanem a dolgozó parasztság egészét érintették, következésképpen lázion tották a munkásosztály és a parasztság szövetségét. Az indulás feltételei lényegében meghatározták a szövetkezetek első éveinek gazdasági eredményességét. Összefoglaló adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a szövetkezetek 1949. évi zárszámadásait készítő bizottságok elnökeinek beszámolóiból képet kaphatunk az első évek nagy erőfeszítéseiről, sikereiről és kudarcairól. Néhány tapasztalat, nem fontossági sorrendben: -A szövetkezetek jelentős részének, főleg a kun városokban, rizstermelés volt a fő vagy egyik legfontosabb profilja. (Elsősorban is Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron.) - A szövetkezetbe lépők csak egy része vitte be a földjét a szövetkezetbe. A kilépések oka elsősorban a föld bevitelének kényszere volt. - A szövetkezetek tagsága továbbra is az agrárproletárokból, újonnan földhözjuttatottakból toborzódott. ,,A környező dolgozó parasztság és a középparasztság a csoport munkáját figyeli, azonban a középparasztsággal együtt még várakozó állásponton van". 21 -Jelentős hitelt kaptak, amely tartozásként terhelte a szövetkezetet. A hitel egy részét a tagság megélhetésére fordították. - A szervezeti élet még nem alakult ki. „Intéző bizottsági ülést és csoportértekezleteket nem tartanak rendszeresen. Az elnök már több ízben akart tartani értekezleteket és a tagokat erre fel is szólította, de fáradozása eredménytelen maradt." 22 -A munkaszervezés kezdetleges. Nem szerveződtek munkabrigádok, nem értették meg a munkaegység jelentőségét, a munkaegység előleget is általában egyenlően osztották. Előfordult, hogy a felülvizsgáló bizottság tanította meg a szövetkezet vezetőit a munkaegység számítására. - Igen erős és természetes volt az állami támogatás iránti igény. A jegyzőkönyvek azonban azt is bizonyítják, hogy a szövetkezet már megteremtett egy olyan közös szövetkezeti alapot - még akkor is, ha az is tükröződik, hogy nem tudták pontosan felmérni a szövetkezetek vagyoni helyzetét -, amely nemcsak összetartotta a szövetkezőket, hanem megteremtette a továbblépés feltételeit is. A továbblépést szolgálta 1950. február 8-án a szövetkezetek és a gépállomások kül20 ZSILAK András: A Kommunista Párt szövetségi politikája. 1936-1962. Bp. 1960. 180. 21 MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 2. fcs. 44. őc. (1949. december 9.) 22 Uo. 155
