Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajosné : A kisújszállási Nagy Imre népi kollégium története / 129. o.

Önkéntes beolvadás az államosított diákotthonba Minden nehézség dacára sikeresen zárult a Nagy Imre Népi Kollégium utolsó féléve. Már csak hetek voltak hátra az egyedül lehetséges megoldásig, a két kollégium egyesítéséig. A NÉKOSZ budapesti központjához és a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez címzett kérelmekre hamarosan megérkezik a jóváhagyás és megtörténik a költözködés. Erről Ari Sándor igazgató az alábbiakat jelenti: „Fenti számú hivatkozással jelentem, hogy a V.K.M.O.D.K.H. 282.264/1948. ODKH. sz. rendeletével engedélyt adott a népi kollégistáknak az állami tanulóotthonban való elhelyezésére. Ezen engedély alapján f. hó 15-én a kollégium tagságát átköltöztettem az állami tanulóotthonba. Kisújszállás, 1949. január 29." A másfél tanévet működött népi kollégium 20 diákja állami kollégista lett. Valamennyien szép eredménnyel érettségiztek a kisújszállási gimnáziumban és közülük 18 szerzett egyetemi végzettséget. 1947 szeptemberétől 1949 januárjáig 355 ügyirat kíséri a kollégium működését. Ebből olvasható ki, hogy a NÉKOSZ-mozgalom virágkorában is milyen súlyos gondokat okozott az anyagi megalapozottság és a gazdasági vezetéshez értő szakemberek hiánya. Az egységes nevelési elveket elmélyítendő, az egész országra kiterjedő versenyeket, mozgalmakat szervez a nevelési központ: tanulmányi versenyt, kulturális seregszemlét, sportbemutatót. Az első leiratot azonban követi a második, majd a harmadik, megyeivé, majd helyivé kell zsugorítani a rendezvényt, mert nincs pénz. Többszöri sürgetés ellenére sem telik kollégiumi orvosra, korrepetáló tanárokra. A honismereti mozgalom kiadványait sem tudják fedezni. A centenáriumi ünnepségsorozat szerényebbé válásában már a fagyosodó politikai légkörnek is van része. A nehéz körülmények ellenére is sikeres a kollégiumi nevelés, mert elméletileg jól kidolgozott. Szerencsés véletlen, hogy az eredetileg főiskolai kollégiumokban alkalmazott normarendszert nagyjából hasonlóan serdültebb korú diákokkal kellett elfogadtatni. A háború, a nagy társadalmi változások következtében a kollégisták néhány évvel idősebbek, mint osztálytársaik. A kollégiumi titkár, Sipos Mihály, aki a visszaemlékezések szerint elismert, tekintélyes vezéregyéniség volt, megválasztásakor már 20. életévében járt. Alig fiatalabb a vezetőség többi tagja, s valamennyien teljes jogú, a gondokban felelősen osztozó partnerei a vezetésben az igazgatónak. Az 1948/49-es tanév első hónapjától tudatosan készülnek új, nagy feladatukra: az iskolák államosítása után a református diákotthonból állami kollégium lett, s úgy vélik, az ő küldetésük a kollégiumi hagyományok áttelepítése, fejlesztése. Örömmel költöznek át a Széchényi u. 7. számú épületből a szomszédba, a Széchényi u. 3. szám alatti állami kollégiumba. Egyszerű megoldásnak látták az összevonást, amint Mérei Ferenc három évtized távlatából visszatekintve jellemezte a NÉKOSZ ifjúságát: ,,... Illúzióhívők voltak mint én, hittek abban, hogy a világot jóra lehet fordítani, s ez majd az ő munkájuk felelősségük révén történik meg". 24

Uo. 187/1948. 25 Magyar Ifjúság. 1984. január 27., 31. 144