Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
A húszas évek közepén s vége felé analfabéta tanfolyamokon, népfőiskolán, a katonák továbbképző tanfolyamán kívül előadássorozatok hangzottak el a MÁV műhelyi alkalmazottak részére, a MÁV tisztikaszinó, az altiszti és segédtiszti kör tagjai részére, az Általános Munkásképző Egyesületben, az Újvárosi Olvasókörben, a Katolikus Körben, a Kat. Legényegyletben, az Egyetértési Körben, valamennyi elemi és ipartanonc iskolában, az iparegyesület székházában, magántisztviselőknél, a kereskedelmi társulatban, a fogházban és az Úrinők körében. S a felsorolás még koránt sem teljes. 103 Az 1926/27-ben elért csúcsot a következő évek csak megközelíteni tudták. 1927/28-ban 2 analfabéta tanfolyam, 5 elemi és ismeretterjesztő, 19 továbbképző tanfolyam zajlott a városban. Tehát sorozatban 564 előadás hangzott el átlag 78 hallgató előtt. 104 Az egész országot sújtó gazdasági válság, az erősödő munkásmozgalom, majd a politikai viszonyok szigorodása, a fokozódó rendőrségi zaklatások miatt az Általános Munkásegylet Általános Munkásotthonában folyó és a Népművelési Bizottság által irányított népművelési munka egyre jobban elhalt, s 1929-ben meg is szűnt. A munkásokkal való foglalkozás a különböző felekezetek által fenntartott egyesületekbe, majd a 30-as évek végétől a Nemzeti Munkaközpontba, az EMSZO-ba szorult vissza. A vagyonilag, politikailag megosztott paraszti társadalom a szandai szőlőben lévő gazdakörtől eltekintve meglehetősen kívül rekedt a szervezett népművelés keretein. A húszas években jelentős helyet foglaltak el az ifjúság, ezen belül a leventék részére tartott ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok. A 30-as években egyre jobban militarizálódó levente egyesület foglalkozásaiba már nehezen voltak beilleszthetők az előadások. így az ifjúsággal való foglalkozás fokozatosan az iskolai és iskolán kívüli ifjúsági egyletek, egyesületek hatáskörébe került át. A városi középosztály egyes köreiben tartott előadások, tanfolyamok jelentősége csökkent, a köri élet régi természetes velejáróinak számító különböző témájú előadások a harmincas évek közepére sokat vesztettek vonzerejükből. így ettől kezdve a Népművelési Bizottság kezdeményezésére sajátos átrendeződés történt. Az egyesületek, köri foglalkozások szerepét átvették a jobbára a színházban vagy a városházán lezajlott helyi vagy fővárosi előadók és tudósok, művészek közreműködésével szervezett nagyelőadások, matinék, hangversenyek. Különösen jelentősek voltak a Magyar Külügyi Társasággal közösen rendezett ún. külügyi matinék, gazdasági, földrajzi, néprajzi, művészettörténeti témájú tudományos sorozatok, a zenei kultúra emelését, a fiatal művészgárda népszerűsítését egyként szolgáló, évi 2-3 alkalommal rendezett zenematinék. Nem véletlenül írt életszerűen erről a Filharmónia c. országos folyóirat is: „A szolnoki népművelési bizottság a közönség zenei nevelése terén nagyjelentőségű kultúrmunkát végzett." (1940—41. évi VIII. sz.) Természetesen folytatódtak a hagyományos tanfolyamok, ismeretterjesztő előadások is. 1938/39-ben a Szolnoki Népművelési Bizottság 3 analfabéta tanfolyamot szervezett, amelyen 86 analfabétát sikerült a betűvetésre és olvasásra megtanítani. lu,í Szolnok és Vidéke 1927. december 17. 104 Uo. 1928. november 18. 113
