Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591-92. évi összeírása I. / 221. o.
A kincstár bevétele a nevezett (liva) szpáhijai, müsztahfizjai, azabjai és merdjei timárbirtokainak mábejn-jövedelméből: 12.000? 7 A bejtülmál-i amme és a bejtülmál-i hassza, a távollevők vagyona, a nyoma veszettek vagyona, szökevények és ezek kiváltási díja és a gyertyaöntő jövedelme a nevezett livában és a szultáni hászokon átalányban. Kóborok és szökevények és ezek kiváltási díjából a mirliva hászain: 13.000, 98 Szonda* puszta Teneve falu mellett, Mahmud bég, korábbi szolnoki mirliva birtokában átalányban a szultáni dzsizjével együtt: 150? 9 Nene puszta Tisza Varsán város mellett a szolnoki szpáhik birtokában, kicseréltetett a Derzsi nevű pusztával. A szolnoki kádi bizonylata (hüddzset) szerint. Átalányban a szultáni dzsizje-adóval együtt 200. 10 ° Derzsi puszta Teneve falu mellett, Mahmud bég birtokában. Kicseréltetett a Nene nevű faluval (sic). A szolnoki kádi bizonylata szerint, tized és legelőadó váltsága átalányban a szultáni dzsizje-adóval együtt 200. 101 A Zagyva-rét Szolnok közelében, ... falu és Diváne Ahmed malma mellett, Kurd bég, ziámet-birtokos használatában. Tizedváltság átalányban a szultáni dzsizjével együtt: 50. 102 97 A liva szó figyelmetlenségből maradhatott ki. Szerepel a timár defterben. Az összeg az előbbi jegyzetben idézett összes fonásban 12.000. Müsztahfiz a várvédő janicsárok neve. kzazab szó itt a végvárakban szolgáló gyalogos katonákat jelenti. A merd szó jelentése várkatona. A mábejn jövedelmen (szó szerint a „közte lévő jövedelem") azon bevételek értendők, amelyek a timár-, ziámet- és hászbirtokok megüresedése és újbóli kiosztása között eltelt időben a rajától esetleg járnak, s amelyek a kincstárat illetik. Erre ld. KÁLDY-NAGY Gy. 1970. 71. 98 A bejtülmál-i amme és a bejtülmál-i hassza kifejezésekre ld. a bevezetőt. Az összeg egyezik a 96. jegyzetben idézett valamennyi forrásban. 99 Szonda vagy Szunda. Vélhetőleg a latin forrásokban Zunde, Zonda stb. alakban szereplő Szanda értendő alatta. A hajdani településnek több központja is volt, amelyek emlékét a mai Kisszanda és Nagyszanda őrizte meg. Az egyik központ a szolnoki Holt-Tisza mellett, a másik (Nagyszanda) Rákóczifalvától É-ra. Ezekre ld. LASZLOVSZKY J. 1986. 20. Amennyiben az olvasat helyes, e puszta azonos lehetett a Szolnoktól D-re fekvő Nenével, amelyre a 15. és 16. századból is vannak adatok. Ld. CSÄNKI D. I. 669. Megemlítendő, hogy GYÖRFFY Lajos e helynevet Jene-nek olvasta és a Tisza jobb partján feküdt, Cibakházához tartozó Jenő pusztával vélte azonosnak. 1956. 17. 101 , , , iyjl Valószínűleg itt a Szolnoktól DK-re feküdt Dersről lehet szó. Ld. LIPSZKY, Mappa V. R 38. 102 , , Ez a bejegyzés változatlanul meglelhető a szolnoki szandzsák 1583. évi dzsizje defterében is. Bécs, Nat. Bibi. Türk. Hss. Mxt. 605. 8. Ld. még az 1571. évi deftert. GYÖRFFY L. 1956. 22. 276
