Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.

jára tárolták, maguk és családjuk számára ismét csak vásárolt gabonával tetézték eddigi adósságaikat. Ennek következménye, hogy az ingatlanok ára az 1863. évihez hasonlóan alacsony volt." A század utolsó harmadában még volt egy másik aszályos esztendő is, 1874. A „Polgármester felhívja a gyűlés figyelmét azon körülményre, hogy a mezőgazdaságunk termését ez évben is sújtó, sőt majdnem megsemmisítő fagy és aszály előreláthatólag már a tél folyamán a szegénysorsú nép körében a gyászos emlékű 1863-ik évhez hasonló ínséget fog eredményezni, melynek megelőzése vagy enyhítése végett az előintézkedések megtétele igen szükségesnek mutatkozik." Javaslatot terjeszt elő a segélyezéshez szükséges pénzösszeg előteremtésére. Ezek között szerepel a munkaalkalom megteremtése is, nevezetesen az, hogy a „Tisza-Körös Csatorna államköltségen leendő ásatása még az év folyamán foganatba vétessék."

43 A község „bel állapotát" ismertető polgármesteri jelentés az őszi kerületi közgyűlésen őszinte s egyszerű szavakkal ismerteti az első három negyedév állapotát. „Már a tavaszi jelentésemben kifejeztem aggodalmamat az ez évi termésre nézve: már akkor az őszi vetések hibásak voltak, a tavasziak nagy része silány volt, a gyümölcs, szőlő elfagyott, csakis a kukoricához lehet még bízni. Május közepétől július közepéig egy szem eső sem esett, minek következtében a búza gazzá és feje apró maradt, az árpából és kukoricából semmi sem lett, a legelők tökéletesen elperzselődtek, a legjobb lucernások is csak silány kaszálást adtak... oda jutottunk, hogy búzából legfeljebb a vetőmag termett meg, a tavasziakból még az sem, barmaink pedig tavaszi-szalmán tengődnek. Mindezekhez olyan pénzhiány állt be, milyet a gyászos emlékű 863-i évben koránt sem tapasztaltunk. A birtokos osztálynak nem lévén bevétele sem termékekből, sem a lábas jószágból, természetes, hogy a napszámos embernek sincs semmi bevétele, az iparosnak semmi munkája, a kereskedőnek semmi forgalma, s így azon aggasztó helyzet állott be, hogy félve tekintünk a tél elé és tavasz elé... a város ügyei is szenvednek, a közigazgatás teendői szaporodnak, a városi jövedelmek nehezen folynak be, új kiadások merülnek fel... a közbiztonság lazul... a közhangulat és társadalmi élet nyomasztó."

44 A közbirtokosság ismét „birtok-hitelt" kíván felvenni s megbízza a polgármestert ínségi kölcsön beszerzésével, ami azonban nem járt sikerrel. A Magyar Földhitelintézet a „birtokosok társaságának" tudna hitelt folyósítani, de azért „szabályszerű bélyegilletéket kell fizetni." Minthogy egy másik próbálkozás sem vezetett sikerre — mivel a kisbirtokosok csak elviselhetetlen terheltetéssel, a földbirtokkal nem rendelkezők pedig még állami segéllyel sem juthatnak pénzhez —, olyan határozatot hoznak, hogy a helybeli közbirtokosság támogatását nyerjék meg az egyesek közt kiosztandó ínségi kölcsön felvételére.

45 A közbirtokosság gazdasági erejét a félmondatos utalásból is láthatjuk. (Kecskés puszta megvásárlása és hasznosítása itt éreztette hatását.) A pénzbeli juttatást, illetve a természetbeni segély nyújtását mellőzni most sem lehetett, azonban lényegesen kevesebb most a községi segélyben részesülők száma, 43

SZML Kisújszállás jkv. 1874 - 51. sz. 44 SZML Kisújszállás közig. ir. 1705/1874. A polgármester jelentése a kerületi alkapitanyhoz. 45

SZML Kisújszállás tanácsülési jkv. 369/1874.; 391/1874. 81