Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Zsoldos István: Elemi csapások Kisújszálláson a XIX. század második felében / 69. o.
Azért is figyelmet érdemel az 1888-as nagy árvíz, mivel a töltések fejlesztésénél az ekkor mért vízszintet vették maximálisnak, s a gátnak e szintet még 1 méterrel meg kellett haladnia. Az így megállapított töltésméreteket mint szabványt tették kötelezővé. A gátak koronaszélességét a folyó mentén lefelé 6 méterre növelték. Ám ez a magasság sem felelt meg mindig a feltóduló árvizeknek, mert az 1895-ös és az 1919-es árvízszintek az előzőeket is meghaladták. 19 Az 1888-as nagy árvíz kisújszállási pusztító hatását legjobban kifejezi az az adóengedmény, amelyet a helyi kárt szenvedettek kaptak: az állami adókból 13 883 forint 34 krajcárt engedett el az állam. 20 Az aszály A természeti katasztrófák közül legalább olyan gyakran jelentkezett, mint az árvíz, pusztító ereje pedig még annál is nagyobb volt. Érkövy Adolf egyik tanulmányában arról ír, hogy „az utóbbi 73 év alatt 22 többé-kevésbé mostoha, terméketlen, ínséges esztendő volt, amíg a kelleténél több esőzés csak háromszor: 1792, 1816 és 1853-ban." Vizsgálva a szárazság okait, arra a következtetésre jut, hogy a hazai tavak lecsapolása, posványok kiszárítása, az erdők kipusztítása, a hazai sík vidék fátlansága az, ami ezt előidézi. 21 Sok az igazság Érkövy megállapításában, de azt a következtetést nem lehet levonni belőle, hogy a lecsapolási munkálatokat, az ármentesítést le kell állítani, hogy az aszályokat elkerüljék, annál inkább nem, mert azok gyakoriságát éppen ő bizonyította azokban az években, amikor még nagy bőségben borították a bel- és árvizek a kunsági sík területeket. Vizsgált korszakunkban az aszályos évek sora 1852-vel kezdődött, majd jött 1857, 1858, 1861-63 és 1874. Pusztító hatásukat elsősorban a nagyalföldi síkság szenvedte meg. 22 Igen tömören írja le az 1863-as aszályos év sok megrázó problémáját Soos István túrkevei megbízott a kisújszállásiak nevében. Fogalmazványban megmaradt levelének eredetijét I. Ferenc József magyar királyhoz küldték el. 23 ,,Három éve már, hogy az egymást felváltva követő természeti csapások megszűnés nélkül súlytolják a nagykun kerület községeit, -se gyászos három év kipusztítva mindenünkből: a legnagyobb ínség és nyomor sötét örvényét tárta fel előttünk. Ugyan is: Az 1861. évben - mint a szerencsétlen évek elsejében - beütött a keleti marhavész, mely két évi iszonyú pusztítás után mintegy 8200 db nagy lábas jószágot elsepert tulajdonunkból, 19 A magyar vízszabalyozas története. Bp. 1973. U SZML Kisújszállás jkv. 1888. augusztus 19. - 37. 1114/888. 21 OSZK Gazdasági Lapok Pest 1863. október 11. XV. évf. II. félév „Az 1863. évi aszályosság a magyar Alföldön." 22 GYÖRFFY Lajos: A nagy ínség 1863-ban. Turkun, 1932. „A rettenetes esztendő" -, az 1863as „nagy ínség". In: SZMME. 1978. 91-10.; Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete. Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korában 1849-1867. Szcrk.: SÁNDOR Pál. 228-229. 23 SZML Kisújszállás közig. ir. Pasc. 354. A szép kalligrafikus betűkkel tintával írott 4 oldalas szám nélküli levél eredeti példány. 74