Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

Az illetékes (budapesti) erdőfelügyelő azonban egy 1902-ben kelt jelentésében beszámolhatott a város erdőgazdálkodásának mintegy „újjáéledéséről". A millenniumi ünnepségekre, majd Erzsébet királyné emlékére a földművelésügyi kormányzat nemcsak rendeleteket, ajánlásokat

23 (az előbbieket az állami, az utóbbiakat a magán- és közösségi birtokok számára) hozott, hanem fásítások, az emlékerdők létesítését ingyenes facsemetékkel is segítette. Karcag élt a lehetőséggel; a millennium emlékére a város nyugati részén mintegy 20 kh (kb. 11,5 ha) (akác)erdőt ültetett. Később ezt egészítette ki, fejlesztette tovább, és lett belőle az Erzsébet-liget. Az említett erdőfelügyelői véleményből azonban nagyon fontos tényként kell kiemelnünk, hogy az erdőt kizárólag jóléti, üdülési, pihenési jelleggel hozták létre. ,,Az erdő czélja az - írta az erdőfelügyelő —, hogy a város közönségének kellemes kiránduló és séta helyül szolgáljon, s ezért a fahasználat csakis az elszáradt, széldöntött vagy egyébként hibás faegyedek kihasználására vonatkozik; az erdő czéljához képest tehát az egyes fák a legmagasabb korig tartandók fenn."

24 A jóléti szere pet hangsúlyozták az erdőben létesített „mulatóhely" és a meglévő, létrehozandó sétautak is. így az erdőfelügyelő azt a javaslatot tette, hogy a kivágott Zádor-erdő helyett erre az erdőre érvényesítsék, módosítsák az eredeti üzemtervet. A hiányzó, mintegy 10 kh (kb. 5,7 ha) erdő telepítésére pedig most már a várost az új erdő melletti részen kötelezzék. A javaslat jóváhagyásával egyértelműen tisztázódott az erdő helye, birtokviszonya, sőt a gazdálkodás célja is. A letermelt erdőre vonatkozó csereerdősítési kötelezettség — amelyet országosan egyébként csak az 1935. évi erdőtörvény tett lehetővé - pedig biztosította a város körüli erdők további gyarapodását. A város 1916-ban csatolt újabb erdőterületet az Erzsébet-ligethez.

25 Epreskertet is létesítettek, majd az első világháborúban elesett hősök emlékére ültettek egy-egy fát. így mintegy zarándokhely is lett a Karcag-Vásártér melletti erdő. Amikor 1920-ban a földművelésügyi kormányzat az alföldi erdőtelepítések ügyében felhívást bocsájtott ki, Karcag az elsők között jelentkezett „nem meghatározott (nagyságú) területtel" erdőtelepítésre.

26 Főleg a belterületi fásítások segítésére, előkészítésére pedig városi faisko(22. lábjegyzet folytatása) következőket. Az 1879. évi erdőtörvény ugyan előírta a jogi személyek (közbirtokosságok stb.) erdeire az üzemterv szerinti kezelést, de csak addig, amíg az illető erdőt fel nem osztják, magántulajdonba nem adják. A közbirtokossági erdők (legelők stb.) felosztását pedig nem tiltották. Ugyanakkor megkülönböztettek a „feltétlen" és „nem feltétlen" erdőtalajon álló erdőket is, és csak az előbbiekre írtak elő felújítási kötelezettséget. (A „feltétlen" erdőtalajokon álló erdők csak az erdő művelési ággal hoznak jövedelmet - szólt a törvény indoklása -, míg a nem feltétlen erdőtalajon állók esetleg más, pl. mezőgazdasági műveléssel jövedelmezők lehetnek.) Mindezeknek a figyelembe vételével erdészeti szempontból a Zádor-erdő felosztása Óévén közbirtokossági, illetve városi tulajdonban) és felújítás nélküli letárolása (lévén „nem feltétlen" erdőtalajon álló) végül is kifogásolhatatlan volt. 23

14.732/1996. F.M. sz. rend. és a 71.544/1998. F.M. sz. rendeletek. 24

OL K-184. 14.014/1932/2. Karcag város törzskönyvi adatai. 719/1902. ef-i irat. 25

Uo. 1747/1930. Kb. határozat. 26

Uo. 10.103/1924/A/3. (20.002/1923, 5032/1921) 10.152/1920. a kecskeméti alföldi erdőtelepítési kirendeltség jelentése. 57