Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.

nyilvántartások szerint tehát minden rendben volt. Ha azonban megnézzük a korabeli kataszteri térképeket, birtoknyilvántartásokat, azonnal láthatjuk, hogy az erdészeti üzemterv célkitűzései sehogyan sem valósultak meg. Az 1884-es kataszteri felmérés szelvényei alapján a Zádor-erdő - miként azt az idézett első kimutatások is mondták - a Karcagi Közbirtokosság nevén volt.

17 Az üzemtervben is említett tisztások közben nőttek, és nemcsak az erdőben lévő csőszház és kert tűnt el, hanem az 1900. évi állapotot rögzítő szelvényeken már az erdő is hiányzik. A területet többek között a városi katolikus iskolaalap és a harangozó, kántor, lelkészek kapták meg.

18 Mi történt az erdővel? Itt újra vissza kell utalnunk a város és a közbirtokosság vagyonának szétválasztására, illetve a közbirtokossági területek utolsó, a századfordulón zajló felosztására.

19 Amikor 1893-ban több határrész felosztásáról döntöttek, a Zádor-erdővel kapcsqjatban bírósági végzés mondta ki: „Az úgynevezett Zádor erdő, 36 kat. hold területtel a felosztás alól kihagyatik, tulajdonjoga a közbirtokosságé maradván kulcsaik arányában". A döntés indoklásában pedig megemlítették: ,,a közbirtokosság, hogy annak fáját (ti. a Zádor-erdőjét) kivágni s talaját felosztatni óhajtja... ezen 36 hold területű erdő, az erdő törvény 2. §-ának megfelelőleg, mint erdő conscribáltatott... s így annak kiirtása s következve kiirtás utána talajnak felosztása, helyt nem foghat."

20 Az erdészeti hatóságok nem megfelelő ellenőrzése, de még inkább a közbirtokossági és a városi javak kezelésének tisztázatlansága odavezetett, hogy a közös birtokból részt kérők mégis vágták a fát, irtották az erdőt. (Az épületfának is használható törzseket részben beépítették és még századunk közepén is mutogatták az unokáknak, hogy ez a szelemenfa, gerenda stb. még a Zádor-erdőből származik.) A város nevén pedig ott maradt az erdőgazdasági adat: 30,22 kh (17,39 ha) erdő.

21 Ebben a helyzetben 1900-ban a város polgármestere kérte a Zádor-erdő nyilvántartásból való törlését. A helyszínre kiszálló erdészeti hatóságok és a megyei illetékes (al)bizottság véleményezése után végre 1904-ben megszületett a miniszteri döntés: „felhatalmazom a közigazgatási bizottságot, hogy az erdők nyilvántartási törzskönyvében Karczag város nevére írt, s ennek haszonélvezetében állott, tényleg azonban az ottani közbirtokosság tulajdonát képező, s utóbb egyénenként felosztott, kiirtott és magántulajdonná vált, nem feltétlen (erdő) talajú 30,22 kat. holdnyi erdőt az erdők nyilvántartási törzskönyvéből törölje."

22 így Karcag - a nyilvántartások szerint — teljesen erdő nélkül maradt, az alföldi fátlanság, erdőtlenség példájává vált, válhatott. 17

SZML K-I7. Karcag kataszteri térképei. 1884. XX. 34/ch. szelvény. 20.003-20.020 helyrajzi számok. 18

Uo. 1900. XX. 34/ch. szelvény, pl. 22.510. helyrajzi szám. 19

OROSZIS. 1986. 134-136. 20 A szolnoki kir. törvényszék 925/1093. P. számú ítélete. Nyomtatásban megjelentrSzolnok, 1893. Lés 5. 21 • BEDO Albert: A magyar állam erdősegeinek gazdasági és kereskedelmi leírása. 2. kiadás. Bp. 1896. II/l. 16-17. 22

OL K-184. 14.014/1932/2. Karcag város törzskönyvi adatai. 41.988/1904/4. Itt az indoklással, a felosztás tudomásul vételével kapcsolatban nagyon fontos megjegyeznünk a 55