Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja / 21. o.

2. Az állványzat és a festés Az „Isten szeme"-kompozíció alatt szalagszerűen elhelyezett görög nyelvű felirat sze­rint: Ι8-ΕΖΩΓΡΑΦΗΣ0Ν ΕΝ ΤΩ ΚΑΙΡΩ ΤΗ ΕΠΙ» ΤΡΟΠΙΕ ΤΟΥ ΕΝΓΕΝΕΣΤΑΤΥ ΚΥΡΙΟΥ ΑΛΙΑ ΡΑΤΖ=ΙΙ a festést 181 l-ben Rácz Mihály gondnoksága idején fejezték be. Az ikontáblák kompo­zícióit az ikonfestő mesterek szigorúan a táblák által meghatározott formába kompo­nálták. Az egyes táblák kompozícióit pedig alárendelték a képfal egészének. (Szemléle­tes példák is bizonyítják, hogy az ikonfestők igazodtak a táblák kínálta lehetőségek­hez: pl. az „Utolsó vacsora"-kompozíció sötét oszlopai folytatásai a keret rövid hori­zontális tagolásainak.) Minden egyes tábla kompozíciója a középtengely kiemelését segíti, melynek ikonjai szigorúan szimmetrikus alkotások. Az alapképek közül Mária a Királyi ajtó felé fordí­tott, Krisztus még a kissé „kicsavart" testtartása árán is befelé fordul. Ezek ellensúlyo­zásaképpen, hogy az alapképsor ne billenjen el a Királyi ajtó felé, Szent György és Ke­resztelő Szent János el van fordítva a középtengelytől. Az alapképsor kompozícióját a két szélen Szent Miklós és Szent Baszileiosz szálegyenes figurái zárják le. Természete­sen a két diákonusi ajtó figurái is a középtengely felé fordítottak, sőt a Királyi ajtó kompozícióinak erővonalai is befelé irányulnak. A harmadik és a negyedik sor figurái kisebb eltéréssel az alapképsor erővonalait ismétlik. A próféták soraiban merészebb megoldásokat is alkalmazott a mester, pl. az alsó sor­ban az északi és a déli oldalon egyaránt az első figurákat elfordította a középtengely­től, hogy annál erőteljesebben érvényesüljön a két-két szélső figura befelé irányuló erővonala. A karcagi görög ikonosztázion előkelő helyet foglal el a magyarországi barokk ikonosztázionok között, mert kortársaitól eltérően nem esik szét különálló alkotások­ra. Mesterei egyetlen hatalmas kompozícióként alkották meg. Úgy az állványzat a fara­gásokkal, mint a festés, az ikonosztázion egésze által megfogalmazandó gondolat kife­jezését szolgálja: az ószövetségi előképek hangsúlyozásával Krisztus földi megjelenésé­nek és a tanításain létrejött evilági egyház égi elismerésének képi nyelven történő meg­jelenítését. 40

Next

/
Thumbnails
Contents