Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai / 349. o.
Kolárt-halom (71) 1. Ismeretlen; 2. Q 14 (Az ún. Szentmártoni földút mellett, a Héktul nevű határrészén); 3. -; 4. EH; 5-10. Nincs. KISÚJSZÁLLÁS Akasztó-halom (72) 1. Mai nevét 1863-ban kapta, miután itt akasztották fel azt a két délvidéki betyárt (Lipták és Viglás), akiket egy birkanyáj elhajtása miatt ítéltek halálra. Lipták-domb elnevezés is innen származik. Egy 1777-es térképen még Vermes-halomnak említik (Csik- és gabonavermek); 2. M 20 (A Lógó-kert mögött, a Porosállás nevű határrészen); 3. Ismeretlen; 4. ÉP; 5. Tsz; 6. sz; 7. Árpád-kori faluhely / 10 ; 8. Nincs; 9. Nincs; 10. A két betyár felakasztásának történetét Ábri Károly (66 éves) családi elbeszélés alapján közölte Zsoldos Istvánnal, aki levéltári dokumentumokkal igazolta a szájhagyományt. Boleman-halom (73) 1. A földosztásig Boleman birtok volt. Más neve: Bogarasi-halom (a hat árrészről), Nagy-halom (népi elnevezés a mérete után), Kosárháti-hegy (alakja után): olyan mint a felfordított kenyeres kosár, hegy = az alföldi embernek a teljesen sík környezetben már ez is „hegy" ; 2. M 20 (A Bukó-ér hátas részén, a Lógó-kerttől DK-re); 3. 93,9 m; 4. ÉP; 5. Tsz (magassági jegy); 6. sz; 7. Feltáratlan (szarmata felszíni leletek); 8. Nincs; 9. Tekintélyes méretű, tipikus kunhalom. Környezetében a tájképet zavaró objektum nincs; 10. Nincs. Hármas-halom (74) 1. Határhalom (Karcag-Kisújszállás, Kenderes). (Ahol a halom áll: Hármas-határ); 2. K 19 (Kisújszállás ÉNY-i szögletében); 3. Ismeretlen; 4. RO (oldalát több irányból is megnyesték, elhordták); 5. Bo (állattartó telep), Fe (akácos); 6. cs, u, mü (vasbódé), t (juhászat); 7. Feltáratlan; 8. Nincs (1982-ben még Agropyro-Kochietum folt!); 9. Nincs; 10. Nincs. Ivánkai-halom (75) 1. Ilyen néven a helybeli lakosság alig ismeri. (Feltehetően egykori kertföld-tulajdonosáról kapta ezt a nevet.) Helyben csak Lógókerti-halomnak vagy csak egyszerűen Halomnak ismerik. A Il.József-kori első katonai felmérés Közép h néven tünteti fel, az 1777. évi kataszteri térkép Vermes halom néven ismerte; 2. K 19 (A Lógókert leghátasabb részén); 3. 93,0 m; 4. ÉP; 5. Bo (építkezés, II. világháborús lövészárok, i0 PÁLÓCZI HORVÁTH András: Kisújszállás története I. Kisújszállás, 1986. 371
