Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Adatok a felső-varsányi Rákóczi kastély történetéhez / 297. o.
tiszteletére ..." — olvasható az 1777-es Canonica Visitatio latin nyelvű adatszolgáltatásában. 4 A barokk stílusú Rókus kápolna létrejötte 5 egyúttal azt az időt is jelzi, amikor a varsányi uradalom inspektora Szolnokra költözött és a Kamarai Sóhivatalnál vállalt állást. 1757. április 3-án született meg fia, Verseghy Ferenc, a jeles költő és nyelvész, aki csaknem félszáz évvel később is szívén melengette szülővárosát, s máig a legművészibb sorokat írta róla a „Külső-Szolnok" című költeményében. S amikor a Tisza-hídról Szandán keresztül a varsányi határig fut a tekintete, gondolata az egykori Rákóczi birtokra száll, ahonnan apja, Vérségi János Szolnokra jött, ahol a tiszta panorámából meszszire látszott ,,az egyház, a' sótár' s a' hajdani földvár..." 1780-ban a báró Paluska család kihaltával a kamarára szállt a varsányi és túri birtok. A hagyaték összeírásában a tiszavarsányi urasági épületek közt felsorolnak egy kastélyt, mely „alapjától kezdve négyszög-kövekből s egyébként is jó anyagból épült, kettős homlokzattal van feldíszítve és minden kényelemmel ellátva." 6 A két birtoktest a kincstártól újabb adományozás folytán gróf Koller Ferenc barsi főispán és királyi személynök birtokába jutott 1781-ben. A túriak a város alsó részére vonatkozó bérleti megállapodásban arra is kötelezték magukat, hogy a földesúr számára, ,,ha az Varsányba megy, 6 hámos lovat biztosítanak." 7 A szolnoki 178l-es Canonica Visitatio a filiák között feljegyzi „Fölső- vagy Tisza Varsányi is, amely két óra járásnyira van, s amelynek földesura Koller Ferenc őexiellentiája..."^ A kastélyban kápolna is áll a hívek lelki szolgálatára, s az egyházi teendőket a szolnoki páterek végzik. Koller Ferenc - gyermeke nem lévén - báró Malonyai Jánost fogadta örökbe, s ő kapta a varsányi birtokot és használta 1837-ig. Róla, az utolsó magánföldesuráról emlegetik jegyzőkönyvekben, kéziratos és nyomtatott térképeken Malonyai kastélyként a varsányi uradalom főépületét. Szolnok város jegyzőkönyveiben is találunk kapcsolódó adatokat: 1827. október 6. ,,... a Felső Varsányi Pusztában, a' Kastély alatt lévő Bival tó környékén az idén termett nád ... felosztásáról lévén értekezés ..." 9 1828ban a „Felsővarsányi földeknek való feltöréséről" olvashatunk a 194. szám alatt. 1829ben ,,... a gyep felszántására br. Malonyai engedélyt ad" (129. sz.), majd „Ugyanezen gyepnek mikép leendő fel dűllőztetéséről" határoznak (130. sz.). 10 4 Canonica Visitatio-hoz adatok, 1777. június 14-en írta Blahó Vince gvardian Esztcrházy Pál püspöknek. - 2. old. A másolat a Damjanich Múzeum kézirattárában. Az 1777-es Canonica Visitatio megismétli ezt a szöveget és a Rókus kápolna építési idejét pontosítja 1749-rc. História Domus... 1787. május 7.: „Ide látogatott Szerdahelyi Gábor püspöki vicarius generalis a kápolnák megszemlélésekor a Rochus kápolnát lebontandónak ítélték." Tehát a Rókus kápolna 1749-től 1 787-ig állt a városháza közelében. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1891. június 11.2. 7 FODORZ. 1978. 62. Canonica Visitatio Szolnokiensis. 1781. május 2é. 23. 9 Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Prot. Oppidi Cam. Szolnok 1826-1829. No 240. Anno 1827. 6 a 8 brifl0 SZMLProt. Oppidi Cam. Szolnokiensis 1828 1831.236. p. 298
