Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.
minden ága veszteséges lett. A Zöldmező Tsz kedvező számosállat-sűrűsége ellenére hozamok tekintetében közepes gazdaság, mert a jó tehenészeti eredmények mellett a sertés- és a juhtenyésztés színvonala alacsony volt. 21 A falu tsz-ei minden évben kisebb-nagyobb mértékű takarmánygondokkal (hiány és gyenge minőség) küszködtek, ami több okra vezethető vissza. Vetéskényszer lévén a vetésszerkezetről — benne a takarmánynövények fajtáiról, területének nagyságáról — az irányító szervek döntöttek, nem egyszer figyelmen kívül hagyva a talaj- és éghajlati viszonyokat is. A termésátlag többször még a tervezettet sem érte el. A takarmánynövények betakarításának, tárolásának, kezelésének és felhasználásának szakszerűtlensége minőségromlást eredményezett. 22 A nagyüzemi férőhelyek építése állandóan napirenden volt, de pénzügyi fedezet vagy építőanyag hiányában a lehetőségek elmaradtak a szükségletek mögött. A hiányt szemléletesen mutatják a Zalka Tsz 1956-os zárszámadási adatai, amelyek szerint az állatállomány közel felének nem volt „nagyüzemi" férőhelye. 23 Az egyébként javuló irányítói és gondozói munka még most is sok kívánnivalót hagyott maga után. Élesen világít rá a Zalka Tsz állattenyésztési nehézségeire az 1956. februári állatszemléről készült jelentés. E szerint — az 50 férőhelyes tehénistállóban — a gondozói munka elégtelen, nincs takarmányos és takarmány előkészítés, a takarmányadagolás rendszertelen. A hízó marhák és az előhasi üszők elhelyezése szakszerűtlen. 20-25 szarvasmarhának jártányi ereje sincs. A csikók helyzete - 12 kivételével — megfelelő. A gyenge takarmány miatt a tenyészsüldők kondíciója gyenge. A gondozói munka szakszerűtlensége és elégtelensége következtében helyenként tetű és rüh terjedt el. 24 Országos szinten a tsz-ekgazdaságvezetése, szakirányítása fejlődött, de a növekvő feladatoktól elmaradó mértékben. Ezt mutatja például az, hogy 1955-ben a tsz-elnökök 1%-ának volt csak felsőfokú végzettsége, mivel a földosztás idején a diplomás agrár szakemberek nagy része elment a mezőgazdaságból. A közös gazdaságok gondjait fokozta, hogy - az idő rövidsége miatt — az elnökök 58%-a még szaktanfolyamot sem végzett. A kunszentmártoni tsz-ek a föntieknél részben kedvezőtlenebb, részben kedvezőbb helyzetben voltak. Az elnökök közül ugyan egyiknek sem volt közép- vagy felsőfokú végzettsége, de mindegyik részt vett valamilyen szaktanfolyamon. 1953 végén a Zalka Tsz-ben 2 felső, 1 középfokú képzettségű agronómus, 3-3 szaktanfolyamos gazdaság- és brigádvezető dolgozott, a többi — 12 fő — brigádvezető csak gyakorlati ismeretek alapján tevékenykedett. 1955 első felére 1 technikumi és 2 „mezőgazdasági aka21 MSZMP SZMB Arch. 39/2/200. Jel. a Zalka Tsz-ró'l. 1955. jan. 27; 39/2/201. Jel. a Zalka Tsz-ről. 1955. febr. 12; SZML Rákóczi Tsz lg. ül. 1955. ápr. 15, 1956. jan. 27, febr. 6;kgy. 1954. dec. 11, 1956. jan. 7; Kungyalui Tanács V.B. ül. 1955. máj. 9. 22 MSZMP SZMB Arch. 39/2/200. Jel. a Zalka Tsz-ró'l. 1955. jan. 27; 46/2/68. Zalka Tsz ptgy. 1955. júl. 30; Rákóczi Tsz kgy. 1954. dec. 11. SZML Zalka Tsz 1956-os zárszámadása. 24 Uo. Zalka Tsz lg. ül. 1956. febr. 2. 205
