Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: A kunszentmártoni mezőgazdasági szövetkezet gazdasági fejlődése a kollektivizálás idején (1948-1959) / 195. o.

Zalka Tsz-ben 1949-1952 között 30,9-ről 13,3-ra, a Rákóczi Tsz-ben 1952 utolsó 3 hónapjában 9,7-ről 4,2-re csökkent. A Zöldmező Tsz-ben 1952-ben 27,8 volt (az országos tsz-átlag 2-szerese). Ezek a számok azt mutatják, hogy az előbbi 2 tsz nagy mértékben elmaradt az országos tsz-, különösen az egyénileg dolgozó paraszti átlagtól. Ennek több oka van. Az erőltetett ütemű tsz-szervezést nem követte az állatlétszám növekedése, magas volt a beszolgáltatás, alacsonyak a takarmányfélék termésátlagai és kedvezőtlen azok minőségi összetétele. Az utóbbiakkal kapcsolatos gondokat szemléletesen mutatja a Rákóczi Tsz 1952. novemberi helyzete. Eszerint ,,...sem a szarvasmarha-, sem a lóállománynak nincs biztosítva a takarmánya. Törek és szalma ... van, szár is egy kevés, de a silózáshoz nem tudunk hozzáfogni ... mert a ... répacsík még nem érkezett meg."

6 Az 1952-es aszály fokozta mindhárom gazdaság takarmányellátási gondjait is. Nem kivétel ez alól a Zalka Tsz sem, pedig mint mintacsoport számottevő állami támogatást kapott állattenyésztésének megalapozásához. Fékezte az állatállomány létszám növekedését a nagyüzemi férőhelyhiány is. így például a Rákóczi Tsz-ben 1952. október 1-i jelzés szerint az állatállomány mintegy háromnegyede számára nem volt közös istálló, ól. A tsz-ek az akkori gazdaságpolitika miatt saját erőből nem, vagy alig tudtak építeni, a felvehető hitel pedig kevés volt a szükségletek kielégítésére. Ezért az állatok nagy része a kisüzemi vagy abból átalakított istállókban nyert elhelyezést.

7 Ezekben az években a tsz-vezetés az első fejlődési fázisban volt, amikor is a politikailag megbízhatónak nyilvánított, különös szakmai képzettséggel nem rendelkező, de a termeléshez és gazdálkodáshoz valamelyest értő agrárproletárok, kis- és középparasztok irányították a szövetkezetet. 1948-1952 között a Zalka Tsz-ben 3 (Vincze Mihály, Molnár Mihály, Marton Ferenc), a Zöldmező Tsz-ben 1 (Zsidó István), a Rákóczi Tsz-ben 2 (Herczeg János, Herczeg Elek) elnököt választottak. A Zalka Tsz első évében a szellemi és a fizikai munka nem különült el egymástól. Minden tag - az elnök is - részt vett a fizikai munkában. Szakvezető a szövetkezetben nem volt. Az elnökök többsége az ország más tsz-eihez hasonlóan különösebb szakképzettség nélkül végezte munkáját. (Tehették ezt azért, mert a termelés a gépállomás által végzett munkák kivételével a hagyományos eszközökkel és módszerekkel folyt.) Kivételt képez Marton Ferenc, aki 10 hónapos elnökképző iskolát végzett, de a szükséges szakvezetők — mindenekelőtt főagronómus, főkönyvelő és főállattenyésztő - nélkül a tsz állandóan irányítási nehézségekkel küszködött. Ezért a szakvezetői munka gyenge, az ellenőrző tevékenység rendszertelen, a vezetők és a fizikaiak között nem volt megfelelő az összhang.

8 A Zöldmező Tsz vezetői munkájának jó előfeltételét adta, "Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Rákóczi Tsz közgyűlése (Továbbiakban: kgy.) 1952. nov. 23. 7

UMKL FM Tsz Főosztály Ku-624/22/1952; MSZMP SZMB Arch. 39/2/201. Rákóczi Tsz. 1953. febr. 19. °MSZMP SZMB Arch. 46/2/44. MDP Kunszentmártoni Járási Bizottságának jelentése (Továbbiakban: KJB jel.) 1950. dec. 23, 1952. okt. 20; 46/3/43. MDP KJB jel. 1952. jan. 6; 46/2/41. Értekezlet (Továbbiakban: ért.) a tsz-elnökök, brigádvezetó'k részére Kunszentmártonban (továbbiakban: Ksztm.) 1952. máj. 17; SZML Ksztm-i Községi Tanács V.B. ülése (Továbbiakban:ül.) 1952. febr. 27. 198