Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.
legalább „a polgári oldalon". Jelenleg a helyzet ugyanis az, ha a polgárság egyes tagjai védelmet keresnek az üldöztetés ellen, nem mernek a rendőrséghez fordulni - hangzik a jelentés —, mert nem tudják, hogy annak részéről is, esetleg személyi gyűlöltségből, koholt vádak alapján mikor tartóztatják le. A fegyverneki letartóztatási kísérlet és a főispáni jelentés is egyértelműen a demokratikus rendőrség által elkövetett jogtalanságokról, szabálytalanságokról tesz említést. Azt tényként fogadhatjuk el, hogy a rendőrségi letartóztatások alkalmával személyi bosszúk is közrejátszottak, ezek a radikális fellépések azonban inkább a kiélezett politikai küzdelmekkel hozhatók összefüggésbe. A főispán jelentése további részében kitért a politikai pártok működésére. A politikai pártok közötti együttműködés, kivéve egyes ritkább eseteket, nem megfelelő — írja. Időközönként hol erősebb, hol gyengébb, de állandóan jelentkeznek és vannak súrlódások, nézeteltérések. Ezek oka legtöbb esetben az, hogy a Kommunista Párt falusi emberei minden ügybe erőszakosan avatkoznak be, mellőzve minden kormány és hatósági rendelkezést, amely az együttműködés lehetőségét megzavarja, legtöbb esetben pedig kizárja. A rendőrséget ismételten felhozva megállapítja: ,,a közbiztonság terén ugyanez áll nagyjában véve, amiért is szükséges lenne a rendőrséget komolyan átszervezni," és a vezetéssel jogi képzettségű embereket megbízni. Addig is, amíg ez keresztül vihető — hangzik a javaslat -, megbízható, politikán felül álló honvéd katonai alakulatot kell kihelyezni a rend helyreállítására és biztosítására. A főispáni jelentésből — mely maga is egyféle politikai képviseletet is kifejez — láthatjuk, hogy a megye falvaiban éles politikai küzdelem zajlott le a közügyek intézése során, és hogy a Kommunista Párt a felsőbb rendelkezések betartását is mellőzte, azokban az esetekben, ha azokat az adott helyi viszonyokra és a népi demokratikus átalakulás szempontjából nem tarottta kielégítőnek. A rendőrség szolgálati intézkedései a Vármegyei Törvényhatósági Bizottság 1945. augusztus 28-án megtartott közgyűlésén ugyancsak felmerültek. A bizottság soraiban viharos ellenzést váltott ki Joó Sándornak az az indítványa, mely szerint JászNagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottsága intézzen feliratot a kormányhoz, és kérje, hogy a rendőrség mellé internálási ügyekben a politikai pártok küldötteiből alakított bizottságot delegáljanak. 7 A javaslat elvetését elsősorban a bizottság baloldali tagjai követelték sikerrel. Vizsgálódásunkat összegezve elmondható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is a polgárok vagyon- és életbiztonságának megszervezését — a Szovjet Katonai Parancsnokságok támogatásával - a forradalmi népi szervek hajtották végre. A lakosság bekapcsolódása ebbe a munkába eltérő képet mutat. Igen sok helyen a Kommunista Párt irányításával a lakosság széles köre kapcsolódott be, de akadtak nem kis számban olyan települések, ahol e feladatot a baloldal oldotta meg. A népi karhatalmak a legtisztességesebb szándékuk ellenére sem voltak képesek e megyében sem a lakosság közbiztonságát tartósan garantálni, mivel többségük 68 UNGORT. 1971. 91-92. 69 Uo. 92. 70 KAPOSVÁRI Gy. 1969. 101. 191
