Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

tevékenységét a szökött katonák, katonaruhába öltözött polgári és egyéb katonai jelleget bitorló egyének ellenőrzésére és megfékezésére. Szükség esetén ezek letartóz­tatására. A 2. §. értelmében az ilyen egyének garázdálkodásairól jelentést kellett tenni a szovjet katonai parancsnokságnak, illetve haladéktalanul át kellett őket adni. A fenti rendelkezés kiadása arra mutat, hogy az alakulatuktól leszakadt csellengő ka­tonák, a helyzetet kihasználó katonaruhába bújt egyes civilek garázdálkodása jelen­tősen veszélyeztette a közbiztonságot. Ennek az állapotnak felszámolásához nyújtott segítséget a szovjet felső hadvezetés e rendelkezés megjelentetésével, elősegítve a szer­veződő államrendőrség pozíciójának erősödését is. Közben az eddigi népi közhatalom államrendőrséggé való átszervezése folytató­dott. Forrásaink a közbiztonság tekintetében Szolnok városáról 1945. január 18-án tesznek először említést, amikor a vármegye főispánja a város rendőrparancsnokává Dobos Ferencet, rendőrtanácsossá Viliusz Vazult nevezte ki. A város polgármes­tere február 3-án „Hirdetmény" útján adta tudtára a város lakosságának a rendőrség megalakítását, és rövid tömörséggel a következőkben fogalmazta meg feladatát, szol­gálati jelentőségét: ,,Új életet kell teremtenünk a romokon. Fel kell építenünk Ma­gyarország új demokratikus rendjét. A rend alapja, biztosítéka a fegyelmezett rendőr­ség, amelyre mindég biztosan számíthatunk. A rendőrségnek kell biztosítani a lakos­ság nyugalmát." Ezután a polgármester a hirdetményben arra szólított föl, hogy büntetlen előéletű, katonaviselt férfiak, akik a rendőrszolgálatot életpályának tekin­tik, jelentkezzenek felvételre. 31 A városi rendőrtanácsos kinevezése — hiszen ilyen beosztások a népi karhatalmakban nem voltak - önmagában is arra vall, hogy Szol­nokon is kezdetét vette az államrendőrség kialakítása, melyet a polgármesteri hirdet­ményben foglaltak még inkább alátámasztanak. Szolnokon a közrend biztonságosabbá tétele érdekében most már a rendőrség intézkedett, és többek között 1945. február 20-i határidővel kötelezővé tette a lakás­bejelentés haladéktalan megtételét. Bejelentési kötelezettség alá esett minden 16. életévét betöltő állampolgár, akinek a városban állandó lakása volt, vagy aki 24 órá­nál hosszabb időre érkezett Szolnokra. A mulasztókkal szemben a rendőrség szigorúan lépett fel, büntetést szabott ki rájuk. 3 A fenti intézkedés bevezetése a lakosság köz­biztonsága érdekében történt. A kóborló, gyanús személyek garázdálkodásaitól védte a várost. A bejelentkezések kötelező elrendelése azzal is összefüggésben állhatott, hogy a rendőrségnek, s a helyi közigazgatási hatóság vezetőinek szándékában állt a város háború utáni lélekszámának megállapítása. Egyidejűleg a szolnoki rendőrség politikai nyomozó osztálya is megkezdte működését. Egy későbbi főispáni jelentés­ből ismeretes, hogy a nevezett osztály a megyéből elmenekült, de a visszatérő me­gyei, városi és községi közigazgatási tisztviselőket kivétel nélkül letartóztatta, őrizet­be vette. A főispán közölte a miniszterelnökkel, hogy a politikai nyomozó osztálynak ez az eljárása veszélyezteti a közigazgatási munkát, mert a tisztviselők inkább önként 29 SZML Jászsági Alsójárás főszolgabírójának iratai 213/1945. sz. 30 SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának iratai 363/1945. sz. 31 SOMLYAIM. 1981.65. 32 SZML plakát (Plakátok es felhívások gyűjteménye) 180

Next

/
Thumbnails
Contents