Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

nyékhez segédkezet nyújtanak. Az elfogott bűntetteseket bíróság elé kell állítani, vagy szükség esetén a katonai parancsnokságnak kell átadni. Végezetül felhívja a lakosság figyelmét, hogy messzemenően segítse elő a polgárőrség és a katonai parancsnokság tevékenységét. A polgárőrségek azonban nem bizonyulhattak jó munkájuk ellenére sem tartós karhatatomnak. A feladatok ellátása során jelentkező gondok jelezték, hogy a közrend védelme nem maradhat tartósan a helyi közigazgatás hatáskörében, s a polgárőrséget át kell szervezni államrendőrséggé. A demokratikus államrendőrség magját tehát a népi bizottságok, helyenként az elöljáróságok által életre hívott önkéntes népi karhatalmak alkották. A rendelkezés megjelenését követően a megyében is elkezdődött ezeknek a népőrségeknek államrendőrséggé való átszervezése. E téren Jászberény lépett elsőnek. A város Nemzeti Bizottsága 1945. január 9-én megtartott ülésén tárgyalta a rendőrség újólagi átszervezését, ahol a vezetőként javaslatba hozott személyekkel kapcsolatosan hosszas vita alakult ki, de megegyezniök ekkor nem sikerült. Ezért a Nemzeti Bizottság újabb tárgyalást határozott el. Arra vonatkozóan nincsenek adataink, hogy a következő megbeszélésre mikor került sor, és miként jutottak közös nevezőre. A parancsnok kiválasztása körüli hosszas vita ez esetben is a politikai pártok éles pozíció-küzdelmét mutatja a hatalom birtoklásával szorosan összefüggő kérdések egyik területén. A demokratikus rendőrségnek — mint azt az alábbiakban tárgyaljuk - több nehéz feladattal kellett még megbirkóznia a rend, a fegyelem megszilárdítása érdekében. Újszász főjegyzője például 1945 januárjában a Dél-Pestmegye Rendőrkapitányságához (Kecskemét) fordult segítségért - ekkor még Pest megyéhez tartozott —, hogy a község területére megállapított egy rendőr parancsnok és a 9 főből álló rendőrség létszámát emelje föl a parancsnokságon kívül 13 főre. A főjegyző a kérelmét azzal indokolta, hogy Újszász jelentős vasúti gócpont, így a vasútállomást állandóan ellenőrizni kell, és nemcsak átfutó forgalom bonyolódik le, hanem ez a közeli községek, a környező tanyavilág lakóinak a vasúti felszálló helye is. Ebből adódóan az állandó rendőri ellenőrzés, a biztonsági szolgálat más községekkel szemben itt külön terhet jelent. Előadta, hogy a község határában 100-110 holdon jelentős erdő terül el, a folyóvíz hálózata is jelentős, valamint a jászsági elágazó utak a községből indulnak ki, és maga Újszász lélekszáma 6000 főre tehető. A főjegyző kérelméből egyértelműen kitűnik, hogy a biztonságosabb közrend fenntartása nagyobb létszámot igényelt volna. A Nemzeti Bizottság 1945. március 30-i ülése foglalkozott a település közrendjével, ahol Kovács Ferenc bizottsági tag indítványozta, hogy a jobb biztonság megteremtése érdekében éjjeli járőröket kell felállítani, és szorgalmazzák a fegyverviselés megszerzésének engedélyezését. Zachár Lajos bizottsági tag felszólalásában iZ,

Szolnok megye 1944/45-ös eseményeiből. Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula. Szolnok, 1969. 4748. 23

SOMLYAI M. 1981. 63-64. 24

Uo. 65. 25 SZML Újszász község főjegyzőjének iratai 558/1945. sz. 178