Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

ségben 1944. szeptember 1-én csendőrség nem volt, s a rendfenntartás terén a kunmadarasi csendőrörshöz tartozott. A felszabadulás után az elöljáróság 23 főből álló rendőrséget szervezett — népi karhatalmat —, parancsnoknak Vida Imre nyugalmazott rendőr főtörzsőrmestert, helyettesnek pedig Farkas András ugyancsak nyugdíjas rendőr főtörzsőrmestert nevezte ki. Az új közbiztonság embereinek sem fegyverzetük, sem egyenruhájuk nem volt, a jelzés, hogy hivatalos közegek csupán vörös karszalagból állott. A község vezetése a karhatalom létszámát elegendőnek tartotta a lakosság nyugalmának megvédésére. Azonban jelezte, hogy a fizetés fedezete hiányában ez a létszám nem tartható fenn sokáig — a rendőrök havi illetménye 200 pengő volt -, s egyben azt is közölte, hogy nyomozó a községben nem teljesített szolgálatot. Nagyréven a polgárőrség 12 emberrel alakult meg, tagjai nem tartoztak politikai pártokhoz, mivel Nagyréven a felszabadulás után közvetlenül a politikai pártok nem bontottak zászlót. E községben 1944. szeptember 1. előtt csendőrőrs szintén nem volt. A megalakult polgárőrség itt sem rendelkezett lőfegyverrel, sem politikai nyomozó csoporttal. Az igaz, hogy a községi bíró jelentése úgy szól, csendőrőrs nem volt a községben 1944 szeptemberében, de ez nem jelentette azt, hogy Nagyréven a jelzett időpontban egyáltalán nem létezett fegyveres közhatalom, hanem e tekintetben valamelyik más csendőrőrshöz volt csatolva, s a csendőrség járőr szolgálattal látta el feladatát. A jászdózsai polgárőrséget 3 tiszttel, valamint 47 főnyi legénységgel állították fel. A község Nemzeti Bizottsága pedig parancsnokául Kiss Lajos helybeli iskolaigazgatót nevezte ki. A polgárőrség személyi állománya pártonkívüleikből állott, mert a főjegyzői jelentés értelmében ebben a községben sem alakultak meg ekkorra a koalíció pártjai. A főjegyző jelentése ellenben egy vonatkozásban nem világos, mégpedig abban, amikor azt írja: pártok erre az időre még nem alakultak meg Jászdózsán, s így a polgárőrség tagjai eleve nem lehettek politikai pártnak tagjai. Ugyanakkor a polgárőrség parancsnokát a Nemzeti Bizottság nevezte ki, amely forradalmi népi szervről közismert, hogy a koalíció pártjaiból tevődött össze. Ez esetben arról lehetett szó, hogy Kiss Lajos megbízatására akkor kerülhetett sor, amikor a községben már működtek a koalíció pártjai, s az iskolaigazgatót polgárőri parancsnok posztján a Nemzeti Bizottság egy későbbi időpontban megerősítette. Jászárokszállás felszabadítását követően a község közrendjének biztosítására 55 főnyi legénységből álló népőrséget hoztak létre, melynek élére Tóth János kommunista párti tagot állította a helybeli Nemzeti Bizottság. A népőrséget főleg politikai pártok tagjai alkották, és összetétele a következő módon alakult: SZML Tiszaszentimre község főjegyzőjének iratai 1962/1945. sz. 'SZML Nagyrév község elöljáróságának iratai 60/1945. sz. i SZML Jászdózsa község főjegyzőjének iratai 203/1945. sz. 175