Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Balázs György: A közbiztonság megteremtése, a népi karhatalom felállítása és a rendőrség megszervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1944-45-ben / 169. o.

polgárőrség átszervezését, valamint dr. Csergő felmentését indítványozta. Csergőnek a tanítás megkezdése miatt kellett távoznia a polgárőrség éléről. A pártok Reisinger Arnold helybeli műszerészt javasolták a parancsnoki tisztség betöltésére. A község elöljárósága — a pártok javaslata ellenére — a helyzet megoldására a megye főispánjához fordult utasításért, mivel járási hatóság helyben nem működött, amely e kérdésben illetékes lett volna dönteni. Az elöljárósága polgárőrség irányítását, vezetését oly módon óhajtotta megoldani - míg a központi kormányszervek e téren nem intézkednek —, hogy a Kommunista Párt, a Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt községi szervezetei egy-egy megbízott útján képviseltetnék magukat a polgárőrség intézőbizottságában.

10 A forrás arról nem tájékoztat bennünket, hogy az elöljáróság fenti indítványát megvalósították-e vagy sem, Reisingert kinevezték-e, illetve magát a polgárőrséget a két párt miként akarta átszervezni. A polgári hatóságok létrejöttükkel egyidejűleg rendelkeztek a közbiztonság védelméről Kisújszálláson. Az 1944. december 3-i közigazgatási értekezleten a polgárőrség létszámát 60 főben állapították meg. Ugyanezen a tanácskozáson élénk vita bontakozott ki a járásbíróság működésének megkezdéséről is, melyet az elharapózott lopások megfékezése miatt láttak különösen indokoltnak. Mégis, tekintettel arra, hogy a járásbíróság újbóli működtetése egyéni érdekeket szolgálna, „a tanács egyhangúlag úgy határozott, hogy a járásbíróság munkájának megkezdésével még várni kell." A rablási esetek megtorlását a szűkebb hatáskörrel rendelkező városbíróság hatáskörében hagyta. Mivel az igazságszolgáltatás magasabb fórumai nem működtek, nem kis gondot okozott a komoly bűnöket elkövetett, letartóztatásba vett bűnösök sorsa. Nem volt, aki ítélkezzék felettük. Ez nemcsak növelte a bűnesetek számát, de károsan befolyásolta a népi karhatalmak munkáját. 1944. december 27-én erre olyan fontos döntés született, hogy az addigi polgárőrséget - melynek élére november 1-ével dr. Kovács Kálmánt a Márciusi Front kommunista tagját állították — december 31-ével feloszlatják. Helyette 24 főnyi állománnyal, Nánási László rendőrkapitány parancsnokságával rendőrséget szerveznek. A rendőrségben való szolgálat korhatárát 35 éven alul állapították meg, kivételes esetben 40 éves korig. A rendőrlegénység kiválogatására, toborzására pedig bizottságot alakítottak a következő összetételben: polgármester, városi főjegyző - egyben polgármesterhelyettes (B. Gy.) —, rendőrkapitány, valamint Turbacs Mihály és Bakó Kálmán személyében,

11 akik az MKP-t képviselték. E tettükkel a kisújszállásiak élen jártak, mert a kormányrendelet megjelenése előtt szervezték át a város karhatalmát, bár - mint látni fogjuk — nem végleges formában. Jászapátiban 1944 decemberében Gombos Bálint parancsnoksága alatt mindössze 3 rendőr - amolyan népi milicista — és 2 lovasfutár látta el a szolgálatot a község belterületén. A rendőrségen kívül házszámonként polgárőrök is felügyeltek a lakosság közbiztonságára, az alábbi beosztásokban: 1-tói 200-ig,és 200itól 400-ig négy-négy, 400-tól 600-ig és 600-tól 80©4g;liát*3to ^8^^^ hat polgárőr. A község külterületén pedig 21 mezőőr őrködött a tanyai nép nyugalma SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának iratai 159/1944. sz. SOMLYAI Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok, 1981. 14-15. 173