Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Az Ujszászi család a XV-XVI. században / 9. o.

tatáson jelent volt „Francisco dicto Madaraz de Wyzaz" más jászokkal együtt. Talán az ő leszármazottja az a Boldoghfalwa-i Zaz Mihály, akit 1509. október 29-én mint a Halas székhez tartozó királyi kunok tisztjét említ egy oklevél, mert fegyvereseivel rárontott Ágasegyházára.

20 Boldogasszonyfalva, Boldogfalva a mai Boldoggal azonos, amely a Galgának a Zagyvába ömlésénél fekszik. Ujszászinak, máskor Maglódinak nevezett Márton jászkapitány felesége volt Barach-i György leánya, Dorottya. II. Ulászló 1508. augusztus 9-én Budán kiadott oklevelében erősítette meg Barach-i György leányait, Ilonát, Jusztint, Zsófiát, Katalint és Dorottyát (Wyzazy Mártonnét) Dunabaracs (Dwnabarach) Solt széki, Homokbaracs, Arad, másként Bobaly, Ványkalva (Wanykalwa) és Besenyő Pest megyei birtokokban.

21 Valamilyen rokonság révén a XVI. század elején az Ujszásziaknak birtokvitájuk támadt a Csekekátaiakkal, a budai káptalan előtt 1511. május 16-án Ujszászi Péter eltiltotta Csekekátai (de Chekekutha) Bertalant, Sebestyént és Mihályt bizonyos Orsolya nevű leány férjhezadásától, továbbá néhai Ujszászi Mihálynak a Pest megyei Ujszász possessioban lévő részbirtoka elidegenítésétől, mely Ujszászi Péter állítása szerint őreá szállt.

22 A család tagjainak katonáskodása A jász universitas kiváltságait — mint köztudott — katonai szolgálata fejében kapta kezdetben. A közösségből kiemelkedő és a földbirtokos nemesség sorába feltörekvő ujszászi és szarvasi száíláskapitányok kötelező hadi szolgálatát Zsigmond 1425-ben szabályozta: ,,ha királyi parancsra a jászok egész közönségének hadi szolgálatra, melyre szokásból kötelezettek, kell indulni, akkor János, Tamás és Péter az ilyen sereghez saját költségén nyolc tegzessel menni tartozik." Úgy látszik, hogy az 1460-as évekre már szokásban volt a kiállítandó tegzes lovasoknak pénzzel történő megváltása, hiszen 1465. január 17-én Ujszászi Angalith asszony adómentességei között említik a „tegzespénz" eltörlését. Ami arra enged következtetni, hogy a Mátyás-kori magyar hadseregben a jász íjászok fegyverneme elavulóban volt. Az ő fiai, Ujszászi Mihály és Péter nyilván nem emelkedtek volna az igen fontos komáromi vár kapitányi tisztségébe erre feljogosító hadi tapasztalatok, katonai szaktudás és erények, netán harctéri sikerek, győzelmek nélkül. Sajnos, konkrét adatokkal ezekre nézve nem rendelkezünk. Az Ujszászi család már legkevesebb száz éven keresztül folyamatosan adott katonákat a magyar hadseregbe, amikor a török 1526-ban Mohácsnál megrendítette ezt az erőt, s amikor 1541-ben berendezkedett Budán. Losonczy István 1552. július 27-én kénytelen volt szabad elvonulás kikötésével feladni a töröknek Temesvárt. A törökök hitszegő módon az elvonuló őrséget kapitányával együtt lemészárolták. 20

GYÁRFÁS I. 1883. 352-353., 603., 727-728. 21

BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 1247. reg. 22

Uo. 1270. reg., Dl 106083/30. 15