Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.
illetve felettük a direktórium csupán általános irányító és ellenőrző feladatot teljesít." 21 Hamarosan sor került a járási és a megyei tanács megválasztására is. Az előbbin egy, az utóbbin három küldött képviselte városunkat, köztük Fejér József is, aki élénken részt vett a megyei tanácsi lista összeállításával kapcsolatos vitában. A Kormányzótanács rendelete értelmében, a proletárérdekek védelme céljából Kisújszálláson is megalakították a Forradalmi Törvényszéket, melynek jegyzőkönyvvezetője Staudner Gyula lett. A Kisújszállási Vörös Újságból és egyéb korabeli dokumentumokból értesültünk arról, milyen gazdasági és szociális intézkedéseket hozott, illetve igyekezett végrehajtani a direktórium. Az intézkedések megegyeznek az országosokkal, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, pl. a nagyobb földbirtokok hiányát. Annál sajátosabb és a mi szempontunkból figyelemre méltóbb az a sok erőfeszítés, amely a kulturális élet, különösen a közoktatás és népnevelés területén történt a proletárdiktatúra időszakában Kisújszálláson. A rendőrkapitányi jelentés is kiemeli, hogy már a Követtanács március 24-i ülésén „megjelent a helyi tanító munkások teljes testülete, akiknek nevében Csatáry Endre főgimnáziumi igazgató bejelentette a Követtanácshoz való csatlakozást, s felajánlotta a tanári és tanító testület szolgálatait az új rend megalapításában és megszilárdításában. Megfogadta a testület azt is, hogy szakítva a múlttal legfőbb kötelességének ismeri a jövőre nézve azt, hogy az ifjúságot annak a szociális államnak nevelje, melynek alapja, talpköve a munka". „Az elnök szíve egész melegével üdvözölte az elvtársakat, mert a tanító testület az első, mely a proletariátus nagy hivatását felismerte." 22 Megállapíthatjuk tehát, hogy nem véletlenszerűen ,,került bele" az 1918/19-es eseményekbe iskolánk néhány tanára, hanem ahogyan LIPTAI Ervin is mondja: „A tanítók, akik legközvetlenebbül átélték a városi és a falusi szegénynép kegyetlen sorsát, a Tanácsköztársaság tevékeny harcosaivá váltak." 23 A Forradalmi Kormányzótanács rendelete szerint országszerte, így Szolnok megyében és Kisújszálláson is megtörtént az állam és egyház szétválasztása, a vallástanítás megszüntetése. Bár a vallástanítást a templomban engedélyezték, a gimnázium akkori hittantanára évtizedek múlva sem tudta megbocsátani, hogy őt az iskolából kiutasították, s ezt kommunista kartársai önkényeskedésének tekintette. A Közoktatásügyi Népbiztosság a megye, így Kisújszállás pedagógusainak küldötteit is értekezletre hívta, a rendőrkapitányi jelentés szavaival „nagygyűlésre csődíti be" Szolnokra 1919. március 28-án, ahol „a jövendő munkásiskolájának képét ismertették kollégáikkal, s ez iskola megszervezése érdekében szükséges teendőikre oktatták ki az összesereglett tanítóságot és tanárokat. (Ezek is mind tanító mesterekké vedlettek.)" 24 A Nagykunság c. megyei újság 1919. április 2-i számából értesülünk arról, hogy az értekezleten az iskolák helyzetét és feladatait, valamint az iskolareform egyes konkrét részleteit tárgyalták meg a 21 Uo. 22 PI. Arch. 605. fond. TAGYOB 11/32. 23 LIPTAI Ervin: A Magyar Tanácsköztársaság. Bp. 1965. 158. 24 PI. Arch. 605. fond. TAGYOB 11/32. 157
