Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Kiss Kálmánné: Az értelmiség szerepe 1918-19-ben Kisújszálláson / 147. o.

kai és társadalmi elnyomatás rabigáját zúzta szét" — mondotta. A háborús pusztulást ecseteli, majd így folytatja: „talán elmondhatjuk, hogy ez iszonyatos vételáron sem voltak túlságosan drágán megvásárolva azok az új világot teremtő eredmények, melyeket úgyszólván e rémítő előzmények hoztak létre". Lelkes szavai még a polgári kormány eredményeit, a nemzeti függetlenség kivívását, az általános választójogot méltatják, de a jövő reményeit festve túl is megy annak törekvésein. Részletezi pl. hogyan fognak megszűnni az osztálykülönbségek, „hogy ne legyen köztünk elnyomó és elnyomott, hanem legyünk mindannyian szabadok, egyenlők, testvérek". Az ifjúságot is küzdelemre serkenti, mert „az ifjúság mindig fiatalos hévvel karol fel minden nemes eszmét."

13 A háborúellenes, sőt esetenként a marxista nézetek elterjesztéséért sokat tett 1919 első hónapjaiban a kisújszállási értelmiség. Január végétől pl. dr. AntosJenŐ ügyvéd előadássorozatot tartott az ún. Vigadó színháztermében, ahol a szocializmus társadalmi és közgazdasági tanait ismertette. Előadásai nagy tömeget vonzottak és élénk vitákat váltottak ki, amelyekben a korabeli újság tanúsága szerint Fejér József is részt vett. Az egyre forradalmibb gondolkodású értelmiségiek tagjai voltak a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének, s nekik is részük volt abban, hogy ez a szervezet radikálisabb elveket vallott, mint ugyanebben az időben a párt országos vezetősége. A helyi pártszervezet fejlődésének egy jelentős mozzanata volt 1919. február 23-án az ún. „Népiroda" megszervezése. Célja: „jogi segély ingyen a szegény gyámoltalan népnek peres, közigazgatási, munka, kulturális és szociális ügyekben".

14 Hetenként négy napon tartottak (összesen 5 órás) tanácsadást az erre vállalkozó tisztviselők, egy ügyvéd, egy orvos, valamint Fejér József és Staudner Gyula tanárok. Március 8-án az izraelita nőegylet tartott színvonalas, háborúellenes műsorral összekötött teadélutánt a Vigadóban; a műsor egyik száma Várnai Zseni: Katonafiamnak c. költeménye volt, s forradalmi életkép bemutatására is sor került. A január 29-én kiadott ún. VIII. néptörvény értelmében a városi képviselőtestület helyébe a néptanácsnak kell lépnie. Kisújszálláson ez március 6-án alakult meg. Ebben a Radikális Párt és a Kisgazda Párt egy-egy képviselője mellett 9 szociáldemokratát találunk, közülük többen vezető szerepet töltöttek be a proletárhatalom idején is, nézeteik a kommunistákéhoz álltak közelebb. A Néptanács tehát egyre inkább proletárérdekeket képviselt. A forradalmi folyamat következő jelentős láncszeme volt Kisújszálláson az 1919. március 15-i ünnepség, illetve a vele kapcsolatos megmozdulások. A helyi újság március 16-i száma ismerteti e nap eseményeit. Délelőtt 10 órakor a Népiroda elé vonultak a csoportok a szakszervezetek vezetésével. Itt volt a gyülekezés, majd innen négyes sorokban a piactérre vonult a tömeg. Ady Endre: Magyar jakobinus dala c. versét szavalta Deme János, ezután ünnepi beszédet mondott Fejér József tanár és Vörös Márton útbiztos, aki „beszédében az egyházi vagyon elkobzását és a papi birtokok felosztását követelte."

15 „Ünnepély után kivonultak a hősök emlékművéhez - ez akkor 13

Kisújszállás és Vidéke. 1919. január 12. OSZK.f. 14

Uo. 1919. február 23. Szolnok megye 1918/19-ben. Szolnok, 1961. 25.; MMI. Arch. Jász-Nagykun-Szolnok vm. alispáni iratok. 154