Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
a városi háztartás és a lakosság anyagi helyzetének további romlását a közigazgatási központi szerepkör helyreállításával szerették volna megállítani. Most azonban a jász eszmét mintegy félredobva mégis Apponyi Albert mellett adták le voksukat, félve a liberális csoport hatalomra kerülésétől, a haladóbb nézetek elterjedésétől, amely a közlegelők felosztását és az iparosítást elősegítette volna. Az 1876 és 1896 közti időszak jászberényi országgyűlési választási mozgalmai a vidék birtokviszonyai és a város különleges múltja miatt sajátosan alakultak, a többi választókerülethez képest látszólag kevés változatosságot mutattak. Az 1896. évi országgyűlési képviselő-választásoktól eltekintve Jászberényben egyetlen olyan választás sem zajlott le, melynek kimenetele kétséges lett volna. Jóllehet 1881-től Jászberény országgyűlési képviselője a dualista korszak egyik legnevesebb és egyben talán a legellentmondásosabb alakja, Apponyi Albert volt, a parlamenti politikai élet a parasztpolgárság körében nem sok izgalmat váltott ki. Sajátos érdekeik és elképzeléseik távol álltak a képviselőházi viták témáitól, idegenek voltak mind a nagybirtokosok, mind a kialakuló burzsoázia céljaitól. E passzivitást az agrárválság elmélyülése, a kisbirtokosok létalapjának elvesztése és a Bánffy-kormány beavatkozása bizonyos fokig oldotta és a lakosság figyelmét a párt mozgalmak felé terelte. A kevésbé differenciált jászberényi társadalom összetételéből és a kapitalista elemek hiányából következően az országgyűlési politikai mozgalmak szélsőséges irányzatai nem jelentkeztek a városban. Nyílt antiszemitizmus Jászberényben nem volt, mert nem élt a környéken zsidó bérlő és gyáros. A városban letelepedett zsidó származású kereskedők és iparosok aránya az összlakosságnak csak a 3,2 %-át érte el. Mindössze két gazdasági jellegű ügyről tudunk, amelyek valószínűleg az 1880-as évek antiszemita áramlatával kapcsolatosak. A Jászberényi Közbirtokosság Igazgatósága 1884 őszén a város határában lévő hajtai vizek halászati jogát egy 15 tagú társaságnak adta bérbe. Amikor a közbirtokosság tudomására jutott, hogy a 15 tag közt 2 zsidó van, a szerződést felbontották és a halászati jogot nyilvános árverés nélkül Baráth József keresztény bérlőnek adták ki. Baráth a nép közt uszított. Azt hangoztatta, hogy senki se merjen zsidónak halat eladni. A Jászberényi Közbirtokosság határozottan tagadta, hogy a szerződést antiszemita részrehajlásból bontotta volna fel, s e vádakkal szemben azzal védekezett, hogy Baráth József nagyobb haszonbért fizet, mint amennyit a 15 tagú társaság ígért. 104 A másik hasonló eset 1887-ben történt, amikor a városi italmérési jogot a kevesebbet ígérő ifj. Fecske Jánosnak adták a zsidó Weisz Salamonnal szemben. Akárcsak a közbirtokosság a városi képviselőtestület is megpróbálta kivédeni az antiszemitizmus vádját. Weisz Salamon noha többet ígért keresztény vetélytársánál, az italmérési jog mellett a vágóhídi díjszedést is megakarta szerezni. A képviselőtestület érvelése szerint a vágóhídi díjszedés jogát külön pályázatban hirdették meg, melyet az italméré103 FODOR F. 1942. 218. SZML Jászberényi Redemptus Közbirtokosság ir. 36/1885. 119
