Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
ban szembeforduló Apponyi választókerületének semmilyen engedményt nem volt hajlandó tenni. Elefánthy Sándor polgármesternek, az úri párt vezérének helyzetét végül is egy árvaszéki sikkasztási botrány tette tarthatatlanná, mely 1893 tavaszán pattant ki. Az, idős és beteges polgármester, aki ellen hanyag ellenőrzés címén fegyelmi vizsgálat indult, lemondott állásáról." Az 1893 május végén rendezett városi tisztújításon a parasztpárt győzött. Polgármesterré a közbirtokosság elnökét, Koncsek Istvánt választották, aki a régi tisztikart saját hívejvel cserélte le. Az új városi vezetés azonban rendkívül korruptnak bizonyult. A sorozatosan kipattanó pénzügyi botrányok és a polgármester erőszakossága a parasztpártra támaszkodó Apponyi tömegbázisát is szűkítette. Noha Apponyi Albertet 1893. december 9-én a képviselőtestület egyhangú döntése alapján Jászberény díszpolgárává választották. alig két évvel később már határozott Apponyiellenes hangok terjedtek el a kiábrándult lakosság körében. 1895-ben a Jászság című lap számos cikkében nemcsak Koncsek polgármester klikkje, hanem Jászberény országgyűlési képviselője ellefl is izgatott. Az újság szerkesztője a rendkívül tehetséges és sokoldalú Hild Viktor volt, akinek nevére az utókor elsősorban nem mint lapszerkesztőre, hanem a jászberényi és a vármegyei levéltári rendezések, nagyszabású régészeti ásatások végrehajtójára emlékezik. A jótollú újságíró kortársai szerint hajlamosnak bizonyult a korrupcióra és a kisebb-nagyobb botrányoktól sem riadt vissza. Bár a megvesztegetésre nincs közvetlen bizonyíték, feltételezhetően nem véletlen, hogy a Jászság című lapban Apponyi ellen az első nyílt támadás 1895 február végén jelent meg, néhány héttel azután, hogy a király az erőszakosságáról hírhedt Bánffy Dezsőt miniszterelnökké kinevezte. A jászberényi úri párt, a haladóbb társadalmi rétegek, tőkés vállalkozók, iparosok, értelmiségiek városházi képviselőiből alakult. Ez a frakció az állattartó gazdákat tömörítő parasztpártot és a közbirtokosságot korábban is támadta a sajtóban és a képviselőtestületi üléseken. Apponyi Albert azonban sérthetetlennek számított előttük, bármennyire is nyilvánvalóvá vált együttműködése és érdekközössége a reakciós gazdagparasztsággal. A Jászság az 1895. február 23-i számában nem kevés gúnnyal írja: ,,A város címerével ékesített Apponyi-szószéket pedig ebben a nagy hidegben oda lehetne adni a szegényeknek, tüzeljenek vele, hogy egyszer-valahára nemcsak lángot és füstöt produkáljon, hanem melegítsen is." A Jászság 1895. június 22-én közölt cikke Apponyi és Márkus képviselőházi tevékenységét hasonlítja össze. A lap szerint „míg Márkus szót emel a parlamentben a jászok érdekéért, Apponyi azt sohasem teszi. Olykor egy-egy banketten tesz halvány ígéretet arra, ha hatalomra jut, akkor majd tesz valamit a jászokért. Apponyi azt hangsúlyozta, hogy nemHephet fel a Jászság érdekében, amíg a másik kerület hozzá nem szegődik. Márkus József révén ez megrörtént, Apponyi mégsem szállott síkra egyetlen nagyobb jász közérdekért sem." Az Apponyi-ellenes hangulat később tovább fokozódott. 1895. november 9-én Apponyi Kassán beszédet mondott, a gyűlésen egy 15 tagú jászberényi küldöttség is 87 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1893. júl. 16. 88 Jászságl893.jún. 3. 89 Jászberény és Vidéke 1893. dec. 14. 114
