Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.
tókerületben a Nemzeti Párt győzött. Márkus a parlamenti működése során minden fontos politikai kérdésben Apponyit támogatta. 1893 szeptemberében a Jászfényszarun tartott beszámolójában Márkus kijelentette, hogy a polgári házasságot és az állami anyakönyvezést nem fogadja el. A jákóhalmi választókerület községeit sorra Ol járta és mindenütt Apponyi, illetve a Nemzeti Párt célkitűzéseit népszerűsítette. Márkus József a jászsági lakosság érdekeinek védelmét is komolyan vette. 1894. december 13-án a képviselőházban beszédet mondott, amelyben a kisbirtokosok sanyarú helyzetét hosszasan ecsetelte. Szót emelt a dohánytermesztés korlátozása ellen is, mely intézkedés a parasztság jövedelmét csökkentette. Ennek ellenére a jászberényi vezetés Márkus József tevékenységével elégedetlen volt. A Jászság című lap a jákóhalmi képviselő szemére vetette, hogy az országgyűlésen nem a jászok panaszáról beszél (vagyis a Jászság és Jászberény közigazgatási sérelmeiről), hanem a sáskairtás szükségességéről. Igaz, a cikk írója némi reménnyel megjegyzi: „Moltke sem közölte haditervét Mac Mahon-nel, Márkus sem a megyei vezetőkkel.' Ezt a reményt azonban Márkus csakhamar szertefoszlatta, ugyanis a jász eszmétől teljesen elfordult, mivel azt önerőből kivihetetlennek tartotta. Realitásérzéke kétségtelenül felülmúlta a jászberényi partikuláris körökét. Azt javasolta, hogy a jász eszmét tovább kell éltetni oly időkig, mikor a Jász megye megalakítására lehetőség nyílik. Tenni azonban semmit sem lehet. 1894-ben Márkus József engedélyt szerzett a Jászberényt elkerülő jászapáti-árokszállás-vámosgyörki vasút kiépítésére, s ezért a jászberényi vezetéssel véglegesen szembekerült. Apponyi és Márkus szoros együttműködése ellenére a Nemzeti Párt befolyása a Jászság községeiben csökkent. A társadalmi feszültségek tovább növekedtek. Jászberény és a jász községek háztartási viszonyai katasztrofális képet mutattak. A törvényhatósági székhelyi státusz és a törvényszék visszaszerzése, illetve az önálló Jász megye felállítása egyre kilátástalanabbnak tűnt. A kormánypárttal mindinkább szembekerülő Apponyi a partikuláris célkitűzések megvalósításáért nem tett semmit, melyektől a lakosság a háztartási mérleg helyrebillenését és Jászberény felvirágoztatását várta. A partikuláris elvek egyre inkább a gazdagparasztság érdekeinek öncélú védelmezésére szolgáltak. Arra, hogy a valós társadalmi problémákat, a közbirtokossági földek felosztásának és az iparosítás elmaradásának sürgető kérdését az érzelmekre ható jász eszme hangoztatásával elködösítsék. Az 1892. évi országgyűlési választás után a városi vezetést kézbentartó úri párt helyzete rohamosan gyengült. A városi háztartás deficitje tovább növekedett. 1892-ben az összes adósság 425 ezer forintot tett ki. 86 A kiadások csökkentését célzó intézkedések, mint például a gimnázium államosításának kísérlete, eredménytelenek maradtak. Az állam Jászberény városnak, a kormánnyal egyre határozottab81 Uo. 1892. szept. 30. 82 Uo. 1894. dec. 15. 83 Uo. 1892. máj. 21 84 Uo. 1894. okt. 6. 85 Uo. Jászberény és Vidéke 1893. jan. 5. 113
