Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.

tókerületben a Nemzeti Párt győzött. Márkus a parlamenti működése során minden fontos politikai kérdésben Apponyit támogatta. 1893 szeptemberében a Jászfény­szarun tartott beszámolójában Márkus kijelentette, hogy a polgári házasságot és az állami anyakönyvezést nem fogadja el. A jákóhalmi választókerület községeit sorra Ol járta és mindenütt Apponyi, illetve a Nemzeti Párt célkitűzéseit népszerűsítette. Márkus József a jászsági lakosság érdekeinek védelmét is komolyan vette. 1894. de­cember 13-án a képviselőházban beszédet mondott, amelyben a kisbirtokosok sa­nyarú helyzetét hosszasan ecsetelte. Szót emelt a dohánytermesztés korlátozása ellen is, mely intézkedés a parasztság jövedelmét csökkentette. Ennek ellenére a jászbe­rényi vezetés Márkus József tevékenységével elégedetlen volt. A Jászság című lap a jákóhalmi képviselő szemére vetette, hogy az országgyűlésen nem a jászok panaszáról beszél (vagyis a Jászság és Jászberény közigazgatási sérelmeiről), hanem a sáskairtás szükségességéről. Igaz, a cikk írója némi reménnyel megjegyzi: „Moltke sem közölte haditervét Mac Mahon-nel, Márkus sem a megyei vezetőkkel.' Ezt a reményt azon­ban Márkus csakhamar szertefoszlatta, ugyanis a jász eszmétől teljesen elfordult, mivel azt önerőből kivihetetlennek tartotta. Realitásérzéke kétségtelenül felülmúlta a jászberényi partikuláris körökét. Azt javasolta, hogy a jász eszmét tovább kell éltetni oly időkig, mikor a Jász megye megalakítására lehetőség nyílik. Tenni azonban semmit sem lehet. 1894-ben Márkus József engedélyt szerzett a Jászberényt elkerülő jász­apáti-árokszállás-vámosgyörki vasút kiépítésére, s ezért a jászberényi vezetéssel végle­gesen szembekerült. Apponyi és Márkus szoros együttműködése ellenére a Nemzeti Párt befolyása a Jászság községeiben csökkent. A társadalmi feszültségek tovább növekedtek. Jászbe­rény és a jász községek háztartási viszonyai katasztrofális képet mutattak. A törvény­hatósági székhelyi státusz és a törvényszék visszaszerzése, illetve az önálló Jász me­gye felállítása egyre kilátástalanabbnak tűnt. A kormánypárttal mindinkább szem­bekerülő Apponyi a partikuláris célkitűzések megvalósításáért nem tett semmit, me­lyektől a lakosság a háztartási mérleg helyrebillenését és Jászberény felvirágoztatását várta. A partikuláris elvek egyre inkább a gazdagparasztság érdekeinek öncélú védel­mezésére szolgáltak. Arra, hogy a valós társadalmi problémákat, a közbirtokossági földek felosztásának és az iparosítás elmaradásának sürgető kérdését az érzelmekre ható jász eszme hangoztatásával elködösítsék. Az 1892. évi országgyűlési választás után a városi vezetést kézbentartó úri párt helyzete rohamosan gyengült. A városi háztartás deficitje tovább növekedett. 1892-ben az összes adósság 425 ezer forintot tett ki. 86 A kiadások csökkentését célzó intézkedések, mint például a gimnázium államosításának kísérlete, eredmény­telenek maradtak. Az állam Jászberény városnak, a kormánnyal egyre határozottab­81 Uo. 1892. szept. 30. 82 Uo. 1894. dec. 15. 83 Uo. 1892. máj. 21 84 Uo. 1894. okt. 6. 85 Uo. Jászberény és Vidéke 1893. jan. 5. 113

Next

/
Thumbnails
Contents