Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban / 303. o.

végy, Kunhegyesen él, bécsi és török vegyes áruval kereskedik. Arra vonatkozó adat nem szerepel az összeírásban, hogy a kerületbe mikor érkezett először görög kereske­dő. Csak következtetni tudunk erre a kerületi jegyzőkönyv bejegyzéséből. Az 1732-es határozati javaslat tartalma szerint ekkor már több éve élnek, illetve kereskednek itt görögök. 22 Arra a kérdésre, hogy milyen áruval kereskednek, legtöbb esetben válaszként bé­csi, ausztriai és török kisárukkal, esetenként lipcsei áruval való kereskedés szerepel. A kisáruk vagy vegyes áruk (merces minutiores) közé a legkülönbözőbb dolgok tartoztak. Ilyenek például: kefekötő áruk, optikai eszközök, vasaló, gyűszű, fülbevaló, ékszerek, fésű, lámpa, óra, spanyolviasz stb. 23 Fontos behozatali cikk volt a ruhanemű, selyem, gyolcs, posztó, bőr és pamut­áru. A kiskunsági görögök boltjaiban főként ilyen jellegű árukat találtak 1773-ban a „Török Országi Portékák" összeírásakor. 24 Félegyházán Fóti György görögnél veres, kék és fehér pamut, szőr abrakostarisz­nya, török gyolcs, rizskása, mazsola található, összesen 49,35 ft értékben. Kosztany Mihály görögnél veres, kék pamut, mazsola szőlő, rizskása, törökországi sáfrány, szőr abrakostarisznya 107,06 ft értékben, László Jánosnál török gyolcs, veres, fehér pamut, szőr abrakostarisznya, rizskása 123,43 ft értékben. Halason Rusa Jánosnál veres, kék, fejér pamut, selyem, kordovány, szattyán, paplannak való matériák, mazsola szőlő, rizskása, szelíd sáfrány, összesen 80 ft értékben. Mind a 14 kiskunsági görög bolt áru­választéka csaknem teljesen megegyezik a felsoroltakkal. Az összeírtak közül többen nem maguk kereskednek, hanem társként dolgoznak egy-egy kis boltban. Ez azt jelentette, hogy míg egyikük a környező településeket jár­ta áruival, melyet terményre is cserélt, társa, az üzlet tulajdonosa a boltban tevékeny­kedett, üzletet kötött és nem utolsó sorban pénzt kölcsönzött. Már az 1732-es jegy­zőkönyvi bejegyzésben is szerepel, hogy a rászorulóknak gyakran adnak kölcsönt „minden cenzus és kamat nélkül". Ez a tevékenységük is bizonyosan hozzájárult a ke­rületben róluk kialakult kedvező véleményhez. A jó kapcsolatot szemléletesen érzékel­teti pl. a Pap János jászkiséri görög kereskedőnek írott fizetési halasztást kérő levél: „Bizodalmas Jóakaró Uram! Én magam el nem jöhettem, mert sem főbíró úr, sem pe­dig kisbíró ide haza nincs ... kérem szeretettel édes Pap János uramat, ami most engem illet, ne sajnálja ennek az emberséges embernek kezéhez adni amivel tartozom, ezek után meg fogom adni, de mostanában az költségre nagy szükségem mert munkáltatni kell. Ezek után szívesen tisztelem sok jók kívánásával kigyelmeteket amint hogy mara­dok is kigyelmeteknek szegény szolgája. Farkas Mihály." 25 SZML Jászkun Ker. Közgy. jkv. 1732. 19. p. (latin nyelvű). 'ECKHART F. 1918. 385-390. A szerző táblázatban közli a török-magyai áruforgalom alaku­lását, a kiviteli, behozatali cikkek értékét, arányait, amely tartalmazza az egyes áruféleségek rész­letezését is. SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa IX. Fasc. 2. No. 7. SZML Jászkun Ker. Közig. ir. D Capsa XIV. Fasc. 11. No. 1. Dátum nélküli irat. 310

Next

/
Thumbnails
Contents