Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Okmányok Külső-Szolnok vármegye XVII. századi történetéhez / 253. o.
4. Öcsöd megrablása Baba István által 1637. november 27 „Az minden jóknak kiszármazó kútfejétől az Jehova Istentől kivánunk Uraságodnak minden lelki-testi jókat és hosszú életet megadatni, szivünk szerint minden házanépével egyetemben. Továbbá uraságos Urunk méltán ugy mehetünk eleibe Uraságodnak és azt mondhatjuk sok veszedelmünk után, azmit Moysis és Áron idejében mondottanak Fárahonak az ő jobbágyi szolgái mondván: még sem vészedé eszedbe, hogy elveszett Egyptom országa, mert volt Istennek ostora Egyptomon; Bizony Öcsödön is vagyon az gondviselés miatt úgyannyira, hogy szintén majd elpusztul az lator miatt és az sok hitvány urak miatt, kik minden felől fenyegetik az lakosokat és immár még házunkban sem maradhatunk. De mi Uraságodat kérjük, hogy Uraságod emlékezzék még az Alphonsus király cimeréről és azon való Írásról Pro lege et pro grege, osztán Boni pastoris est ton dere secus non diglubere. Ha azért Uraságod minékünk adókat beveszi, pásztorunk nekünk Uraságod, ne hagyjon hát minket Uraságod az idegen farkasoknak felprédálni. Ihon mostan reánkjövének az [Nagy]Kállai tolvajok immár kétszer és az Uraságod földin tolvajul szintén azt cselekedtek azmit szerettenek. Ám elsőbben Tatár Istvánt minden jószágától megfoszták, magát fogva vitték, ki tőn rula [?], senkisem. Azután im mostan [Nagy] Kallóban lakozó kis Baba István rája küldött az Uraságod jószágára és azmely jobbágyok tehetősebbek voltának, azoknak házokat feldulatta, minden jószágokat elvitette. Azkit otthon kaphattak közülük megkötözvén, mint az pogányokat, ugy vitték fogva. Nevezet szerint Szabó Gergelyt őmagát, Gál Lukácsnak feleségét, Béki [Bekhi] Dávidnak az ángyát, 3 ezeket mint gonosztevőket ugy vitték el. Maga Szabó Gergely soha senki jobbágya nem volt, hanem csak Uraságodé, mert tízesztendős korában vitte volt el az tatár [Tisza] Földvár-ról, 14 esztendeig volt rab, mikor kiszabadult még magyarul sem tudott. Azután hol Túron [Türón] szolgált, hol [Tisza] Földváron. Azmikor házasságra adta magát Öcsödön házasodott meg és azóta itt lakott úgymint 24 esztendeig. És mostan Baba István elvitette, mint jobbágyát, mert látja nincs gondviselője. És immár azmi nagyobb [?] csak egy sincsen azkit közülünk nem fenyeget. Úgyannyira, hogyha uraságod az gondviselésben elől nem mozdul, innét Uraságod soha több adót ne várjon, mert minket mind elhordanak. Lássa Uraságod és izenje meg Uraságod vagy jó lesz, vagy gonosz, hadd tudjuk mihez tartani magunkat. Mert az Uraságod tiszttartójának száma nélkül való leveleket küldöttünk, de nincsen gondja rá. Mi azért mostan Uraságodat az nagy Istenért kérjük, hogyha Uraságodat az Isten pásztorrá tötte, Uraságod vigyázzon az szegény nyájra, mert elszéled az nyáj, ha Uraságod nem fogja fel pártunkat. Azután most Olajos Balázst elvitték az [Hajdú] Szoboszlóiak [Szoboszlajak] Tolvaj Ferencz és az Zenthe [Senthe] Dávid fia és száz forintra és egy bokor csizmáFeltehetően V. Alfonzról van szó, aki 1416-1458 között Aragónia és Szicília királya, 1442-től pedig I. Alfonz néven Nápoly királya volt, a címerszövegek szabad fordításban: „Törvényesen és a népért", illetve „A pásztornak a juhait megnyírni és nem megnyúzni kell". 2 > , , , , Másképpen Babay István, Külső-Szolnok es Csongrád varmegyeben több, kisebb jószágot bírt. 3 - > Testverbátyjának a feleséget. 260
