Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Kormos László: Ősi falak nyomában (A kenderesi református templom története) / 9. o.

reparátiót: „Noha eddig való magok viselésére nézve az Instansok meg nem érdemiették, hogy kéréseket meg-hallgatnám; most még ez egyszer mindazáltal megengedem, hogy az előbbeni Indorsatam szerint Oratoriumjokat reparálhassák, s be fedhessék. Hogy pedig az ellen ne excedáljanak, meghagyatik Districtualis Szolga Bírónak, gondja légyen reá."

49 A jogi Imre kimenetele ezzel a kenderesi reformátusok javára véglegesen eldőlt, s a templom tatarozásához nemcsak hozzákezdtek, de be is fejezhették. A templom a régi formájában megmaradt, körös-körül hosszú kőlábakkal, belül karzatot építettek és a tornyot is rendbehozták. A csonka kőfal tetejére 265 cm magas dúcot húztak, mely fölé kis, alacsony zsindelytetőt borítottak. Valószínű ez a torony volt fiókos fatorony, melyről az 1844. február 11-i presbiteri határozat is beszél.

50 Sok zaklatás és harc között jutottak idáig, mert a jogi viták hátterében Eszterházy püspök védnöksége alatt a Pálos-rend templom-el foglalási kísérlete az erőszaktól sem riadt vissza. A helyi feljegyzések főleg ezekről a tényekről beszélnek. „Templomunkhoz való jussunkat bé kellett bizonyítani, annak megépítéséért sokáig esedezni, az akkor élteknek sok háborgattatásokat szenvedni, ezenn Isten háza körül éjjel nappal Strását állatni és azt fegyverrel oltalmazni, mert több ízben eljöttek a Barátok egéssz Processióval, reájuk rontottak akkor is, mikor Templomba voltak, de soha nem boldolgulhattak. Mert egyrészről támasztott az Isten vigyázó Bölts és okos őrállókat; más (48. folytatása) nában Kenderesi helység vagyon pusztának tapasztalta lenni. Ad 2-um Kenderesnek meg szállása ideit bizonyossan meg vallani nem tudgya, hallotta mindazonáltal azt, hogy házasságának három esztendeje után csak hamar Kenderest meg szállották, ellenben Pracdicatora volt e vagy Mestere nem tudgya. Ad religva nihil alliud, hanem hallotta az édes Attyátul, hogy régenten Kenderesen mind Kálvinisták laktak volna. Testis 3-ius. Samuel Papp Ano. circiter 54. Incola-Rofficnsis Acatholicus juratus examinatus fassus est. Ad 1-um az Tanú úgy ítélli 40 Esztendeje lehet miolta Kenderest meg szállották, és akkor mint egy 14 esztendős gyermek lévén, az előtt pedig Pusztának lenni hallotta, ha nem az Attyának, Nagy Attyának hallotta, hogy az Török rablásakor kevés ideig Kenderesi Praedikator lett volna, de nem lévén ott maradása az Kiss Uj szállási rétbe vette lakását és ott maradott, még ezen pusztulását pedig Kenderesnek az öregektül több ízben is hallotta az Tanú, hogy hol töröktül, hol Rátztul elraboltatván el pusztultak. Ad 2-dum ez előtt 18 esztendővel Kenderesre vévén lakását az Tanú tudgya bizonyossan, hogy már akor Praedicatorok volt, de az ideit, mikor hozták be nem tudgya, hanem fent meg irtt 18 Esztendőtül fogvást Szent Andrásit, Szinit, kinek keresztnevét nem tudgya, Bátorkeszit, Torma Jánost, Tatait és az mostani Praedicatort ismerte az Tanú kenderesi Praedicatoroknak lenni. Testis 4-us. Joannes Peszeki Incola Kötelekiensis Catholicus Annor. Circit. 67. juratus examinatus fassus est. Ad 1-um Tudgya bizonyosan, hogy Kurutz háborúban Kenderes puszta volt, mivel pusztulásának alkalmatosságával az Tanú bé menvén az Templomban bóthajtás alá lévén vétettve a Sanctuariumja azon írott Szent Képeket látott az mellyek közül némellyeknek Szeme némellyeknek hasa volt láncsával meg szúrva némellyeknek keze el vágva és ezen okbul tudgya vallani, hogy régenten pápista Templom lehetett, mellynek mostani meg szállását gondollya, hogy lehetett mintegy 40 Esztendeje Ad 2-dum emlékezik arra is, hogy Kenderesnek megszállása után mindgyárt Praedicatora nem volt, hanem Mestere. Ad 3-um nihil." 49 TtREL.NKF/K Presbiteri jkv. 1766. Az instantia másolata. A kérelem hatlapjára rávezetve a püspöki engedély. 50

E torony leírását GYŐRY Lajos készítette 1887-ben. 21