Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

ADATTÁR - Botka János: A Nagy- és Kiskunság az egri vár 1577/79. évi összeírásában / 205. o.

lentőségéről is. A dokumentum az egész hódoltsági terület történetéhez sokrétű és fontos ismereteket ad. A fentiek figyelembevételével a feldolgozás során olyan csoportosítást választottunk, amely hűen követi a Nagyváthy-féle felvételi rendet. De a jobb áttekinthetőség miatt olyan alcímek feltüntetésére is sor került, melyek az eredeti összeírásban így nem találhatóak. Ezek szerepeltetése azonban a kézirat rendszerét nem változtatta meg. Ahol az egy-egy témakörre vonatkozó adatok az egyes falvak esetében szétszórtan szerepelnek, ezeket összevontuk. A forrás két nagy egységből áll, a Kiskunság bemutatását a Nagykunság követi. Ezeken belül elkülönülten következnek a települések adatfelvételei a következő csoportosításban: 1. lakosság (Incolae) 7. robot (Servitia) 2. telek (Sessio) 8. officiálist illető szolgáltatások (Solutiones 3. cenzus (Census) Officiali praestandae) 4. királyi dika (Dica Regia) 9. török részre járó szolgáltatások (Solutio5. akó (Aco) nes Turcae) 6. ajándék (Munerale) 10. panasz (Querela) A jászkunokat terhelő szolgáltatások A Jászkunság földje a török időkben is a Királyi Korona tulajdona (Peculium Sacrae Regni Coronae), lakói a király jobbágyai, adóik, szolgáltatásaik a kamarát illetik. Ezeket a jövedelmeket azonban 1553-tól — mint említettük - az ország védelmezésére az egri várhoz szolgáltatják. Az 1577. évi összeírás szerint a következő jövedelmeket és szolgáltatásokat teljesítik Egerhez: 1. A kapitányok — akik köztehermentességgel voltak felruházva - fizették a tegzespénzt, a pecunia pharetralis-t. Ezt a sajátos és régi adót csak a jászkun nemesek adták, „akiket ők kapitányoknak neveznek".

15 1572-ben a nagykunok mellett még a jászoktól és a kiskunoktól is összeírják, a Kiskunságból 13 nemes ad 7 forintot, a jász nemesek 50 forintot, a kolbászszékiek 64-en 36 forintot fizetnek.

16 Az 1577. évi összeírás azonban már csupán a nagykun nemesek taxáját rögzíti: „tegzespénzt minden kun nemes fizet Szt. Jakab ünnepére, összesen 36 forintot."

17 2. A jobbágyi jogállású köznép adta: - Censust, azaz földbért vagy terragiumot. Királyi adóban ,,a cenzust pedig régi törvényes szokásuk szerint három határidőben fizetik, éspedig Szt. György, Jakab és Mi15

GYÁRFÁS I. 1885. 43. és 58. 16

Uo. 131-133. 17

HMLLiber 11.355. 209