Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - J. Tóth Dezső: Földosztás és kollektivizálás Kunszentmártonban (1945-1959) / 177. o.

még a betakarítás is. Eredményes volt munkájuk annak ellenére, hogy a felszabadulást követő három év aszályt hozott. Annyit azért tudtak termelni, hogy kielégítsék saját, a község legalapvetőbb igényeit, sőt még a városiaknak is jutott belőle valami. A mezőgazdaság kollektivizálásának időszaka (1948—1959) 1. Az első kísérlet eredményei és kudarcai (1948-1952) A felszabadulás után az MKP agrárpolitikájában csak a Tájékoztató iroda megalakulását, különösen 1948. június végi ülését követően került előtérbe a szövetkezetpolitika. A párt 1948 előtt elsősorban a „földművesszövetkezetek" létrehozását szorgalmazta, hogy a parasztság ily módon ismerje meg a szövetkezésben rejlő előnyöket. Az 1945-ös földreform-rendelet lándzsát tört a „földművesszövetkezetek" létrehozása mellett. Legtöbb faluban létre is jöttek, de a tőkeszegénység és az agrárpolitikában elkövetett hibák következtében kevés szerepet játszottak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom előkészítésében. A földművesszövetkezet — a földreform-rendelet előírásainak megfelelően — Kunszentmártonban is létrejött. A megalakítok és a tagok döntő többsége a legszegényebbek közül került ki. Az 1947 nyár végi adatok szerint a tagok száma 360, túlnyomó hányada — 97% — újgazda volt. Alapító „tőkéjük" megközelítette a 10 ezer forintot. (Néhány géppel és épülettel együtt ez volt az összes vagyonuk.) Ezzel magyarázható az, hogy a működőképesség biztosítására 8 ezer forintos hiteligényt jelentettek be.

13 1946-ban, az MKP 111. kongresszusának határozatában még a kisbirtok erősítése volt a központi kérdés. Emellett azonban a termelés fejlesztése érdekében kimondta, hogy elő kell mozdítani a törpe- és kisbirtokok önkéntes társulását és szövetkezetbe való tömörülését, de politikai és anyagi feltételek hiányában - távlati feladatként. Az 1948. áprilisi szövetkezeti irányelvek már konkrétan megfogalmazták az egyéni paraszti gazdaságok támogatása mellett a szocialista szövetkezeti elvek — önkéntesség, fokozatosság, állami támogatás - figyelembevételével a mezőgazdaság kollektivizálásának szükségességét. A földművesszövetkezeteket, mint általános szövetkezeteket nyilvánították a mezőgazdaság továbbfejlesztése bázisának. Feladatmeghatározásuk reális volt, amennyiben abból indultak ki, hogy a mezőgazdasági szövetkezet még „jó ideig nem játszhat döntő szerepet" Magyarországon. 1948 júniusában az MDP 1. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatban bár az előzőeknél határozottabban vetették fel a mezőgazdasági szövetkezetek szükségességét, de ekkor még azt egyértelműen a paraszti magántulajdon alapján gondolták. A fentiek arról tanúskodnak, hogy az MKP az adottságokkal összeegyeztethető agrárpolitikai koncepciót dolgozott ki. A következő időszakban (1948 július—1951 február) meghirdetett agrárpolitikai célkitűzések azonban nem vették kellően figyelembe a szövetkezetesítés gazdasági, politikai és kulturális feltételeit, a parasztság tudati viszonyait és akaratát. 13 URBAN Laszlo: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében. 1945-1949. Szolnok, 1977.48-49,61,64,69. 182