Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye esetében lehetetlen ennek a folyamatnak a végigkísérése, hiszen a megyei „tetőpontok", maximumok megállapítása évi összesítések hiányában nem lehetséges. Más megyék gazdasági felügyelői minden évben jelentették a földreform különböző területeinek állását a december 31-i állapotnak megfelelően, de a Szolnok megyei jelentésekben nincs használható adat.

171 Ettől függetlenül a juttatott földek itt is kerültek vissza a volt tulajdonosokhoz. Például Tiszakürtön nem voltak hajlandók 100 kat. holdat átvenni.

172 Vagy „...nagyobb arányú parcella elhagyások ... csupán a dévaványai kiosztásban történtek, ... ezen parcellákat átvenni senki sem hajlandó..."

173 Elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez országos jelenségként értékelhető. A fentiek alapján az 1935. évi mezőgazdasági statisztikának a földreform eredményeit közlő négy oszlopát csak a felvétel időpontjában rögzített állapotot tükröző képnek foghatjuk fel és nem az egész földreform összesített eredményének, mint ahogy az eddig történelmi irodalmunkban szerepelt. A teljes földmozgás csak az általunk már jelzett levéltári anyag tanulmányozása során ábrázolható folyamatában. így azután a sokat és sokak által emlegetett „6%-os földmozgás" is csak a felvétel időpontjára jellemző adatnak tekinthető, és nem meghatározója és jellemzője a Nagyatádi-féle földreformnak. 4. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági felügyelő már az 1923. évről szóló jelentésében ír arról, hogy a juttatott területek gazdálkodását állandóan figyelemmel kísérte és a reformföldeseket szakszerű felvilágosításaival és útmutatások adásával lehetőleg támogatta.

174 „...Az egyes községekben földhöz juttatott kis existentiák gazdálkodását a felügyelőség állandóan éber figyelemmel kísérte, azokat útbaigazításokkal látta el és sok esetben közbenjárásával a nagyobb birtokok segítségét kérve őket fogatos és géperő kedvezményes bér melletti rendelkezésükre bocsájtásával is segítette."

175 „...A földhözjuttatottak a legtöbb helyen földjeiket erejükhöz képest megfelelően és idejében megművelték, vannak azonban egyes vidékek — különösen ahol a juttatás nagyobb arányú volt —, ahol a földek elhanyagolt mívelése volt tapasztalható, s így a terméshozam is e helyeken a többiekével szemben 20—50%-kal alacsonyabb volt. A földhözjuttatottak a legtöbb helyen anyagi erő hijján vannak, s ezért a juttatott területek kívánatos és rendszeres jó megművelése csak anyagi helyzetük erősödése után várható..."

176 „...A földhözjuttatottak csekély kivételtől eltekintve földjeiket megművelik vagy megműveltetik, azonban a művelés minősége még mindig sok kívánnnivalót hagy hátra. A juttatottak nem rendelkeznek megfelelő fogatos erővel és eszközzel, s 171 , - „ , OL K-184 8.719—8.720. csomó. A varmegyei gazdasági felügyelők jelentései. 172

SZML Tiszakürt jkv. 31/1925. kgy. sz.; OL K-184 8.719. csomó 71.932/1929. 173

OL K-184 8.720. csomó 56.577/1930. - gazdasági felügyelői jelentések. A Szolnok megyei gazdasági felügyelő'jelentése az 1929. évről. OL K-184 8.719. csomó 69.164/1924. Gazdasági felügyelői jelentések. Szolnok megye. 175 OL K-184. 8.719. csomó 80.841/1925. Gazdasági felügyelői jelentések. Szolnok vármegyei gazdasági felügyelő jelentése az 1924. évről. 176

OL K-184 8.719. csomó 19.849/1926. Szolnok megyei gazdasági felügyelő jelentése az 1925. évről. Vö. WEIS István: A magyar falu. Bp. 1931. 168