Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 2. (Szolnok, 1987)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Az 1920-as évek földreformja Szolnok megyében / 133. o.
pott" földek növelték a juttatásra érdemesek számára osztható terület nagyságát, ami mintegy ezer holdat jelentett a legelőjuttatással együtt. A nagybirtokos övezetről szóló kimutatásból egyértelműen kiemelkedik négy járás 10%-on felüli eredményével. E négy járás 32 községe közül csak öt redemptus község van. Tehát van megváltható terület a községek határában. Élt is az OFB mind a megváltás, mind a juttatás lehetőségével, igaz, néhol ennek az eredménynek az eléréséhez a juttatásra érdemesek küzdelmére is szükség volt. A földosztást még úgy is elősegítették, hogy pl. Törökszentmiklós területéből Szajolhoz csatolták az Almássy uradalmat 1929-ben közigazgatásilag is. 155 A jászsági járások és a városok zömmel jászkun helységei - csak hat nem volt az a 21 községből — eleve kizárták a nagyobb területű juttatás lehetőségéből a földnélkülieket. Hiába volt egészségesebb a birtokmegoszlás e helységekben, az a nincstelen számára nem jelentett nagyobb megélhetési lehetőséget. A jászsági alsó járásban megdöbbentően magas a birtokok átlagterülete mind a két időpontban. Ez pedig nagy földnélküli tömeget sejtet annak ellenére, hogy a járásban a birtokosok száma megháromszorozódott a negyven év alatt. Mindezt összevetve a demográfiai adatokkal megállapítható, hogy a járás össznépességének csak 21,64%-a volt birtokos. Ez alatta van a megyei átlagnak, ami 22,12% volt. Ez azt jelenti, hogy sok földnélküli munkás volt a járásban, akik kaphattak volna földet - igényeltek is — de nem volt nagybirtok, az ún. „kis középbirtokhoz" pedig nem nyúlt az OFB. Ezért azután a jászsági felső járásban (Jászárokszállás, Jászdózsa, Jásztelek), a jászsági alsó járásban (Jászszentandrás) néhány községben, valamint Jászberény városban a megváltási eljárást nem engedélyezte az OFB. 156 Mint fontos adatra utalunk arra, hogy e járás (jászsági alsó járás) két legtöbb juttatásban részesülő községének a népsűrűsége a legalacsonyabb a járásban: Jászkisér területének 17,48%-át érintette a földreform, népsűrűsége 54,3/km2, Tiszasüly esetében ugyanez a két szám: 3,23-34,3. Míg a többi község népsűrűsége felül van a százon. 157 Föltétlen van korreláció e két szám, e két adat között. Az 1935. évi mezőgazdasági statisztika szerint a vármegye területének 4,71%-át érintette a földreform, ami a vármegye lakosságának 6,23%-át jelentette a juttatásban. A feldolgozás 8,29 %-os „földmozgást" mutat ki, ennek demográfiai vetülete kimutathatatlan a levéltári források hiánya miatt - de véleményünk szerint meghaladja a 10%-ot. Ezzel kapcsolatban még egy érdekes jelenségre szeretnénk felhívni a figyelmet. A legtöbb földmozgást éppen azokban a helységekben találtuk, amelyek a legteljesebb levéltári anyaggal rendelkeznek. Ez egyben ok és okozat is. Hiszen azért van több anyag, mert sokrétűbb feladatokat oldott meg a közigazgatás, amely annál több iratot termel, minél több problémával találkozik. Viszont a „több" iratból több meg is marad az utókor számára, amiből következtetni lehet az egykori sokrétű ügyintézésre. Másrészt viszont a több irat a keletkezése időpontja körüli kor hívebb és árnyaltabb ábrázolására képes, mint a kevés irat. E helységekben — Dévaványa, Jászkisér, Kunszent155 SZMLSzajoljkv. 55/1929. kgy. szám és 1.761/1929. sz. ii. 156 OL K-184. 8.719. csomó 69.168/1924. 157 1930. 83. köt. 46. 163
